Még 1 év után se mutatott be a szüleinek?

Én, mint "csalástag" éltem meg, hogy nem lett bemutatva a barát másfél évig. Csak egyszer találkoztam vele, de nem is szólt egy szót sem, és idegesen járatta a lábát, hogy neki cipőt kell vennie. Azóta nem hogy vele, de még a barátnőjével se beszéltem.

Nálunk ez helyzet, és ez számomra normális. 2 barátomat mutattam be, kb. 8 hónap után, akkor is ők erősködtek,én nem akartam, de aztán mindkettőnek vége lett, a szüleim egyébként sem szimpatizáltak velük, elviselték azt az 1-1 alkalmat, de ezek után anyukám azt mondta,azt vigyem haza,aki a férjem lesz. Ezt a mondatát azóta persze megbánta, mert nagyon kíváncsi kivel vagyok másfél éve jelenleg, de tartom magamat ehhez, bár jó a viszonyom vele,ezzel megbántott. Szóval szó sincs arról, hogy szégyellném, de egyébként is 230 km-re lakunk tőlük, itt kellene rögtön több napot lennie mondjuk a páromnak. Az ő szülei pedig idősek, kései gyerek, tudják, hogy vagyok és pont. Ha eljön az idő, megismerjük egymás családját. Engem kiborított, mikor volt olyan srác, aki 1 hónap után közölte, hogy ha legközelebb megyek haza,ő jön velem, szerintem ez meghívásos alapon működik, rögtön menekültem a sráctól. Nekem sokk, ha gyorsan pörögnek az események.

Eddig minden barátom családját ismertem 3 hónap után, egyedül a mostani barátom szüleit nem ismerem még (több mint 3 éve vagyunk eggyütt). Egyedül a bátyjával találkoztam egyszer amikor arrafele nyaraltunk amikor kb 1 éve voltunk eggyütt. Akkor még úgy gondoltuk hogy túl korai lenne. Viszont azóta odáig fejlődtünk, hogy már pár szót váltottam anyós-jelöltel telefonon, nem sokat, mert barátom spanyol, és senki nem beszél angolul, pláne nem magyarul a családjából. Azért valamit makogtunk a telefonon spanyolul, majd találkozunk ha eljött az ideje. Viszont a barátaival már találkoztam, és én ezt épp olyan fontosnak tartom, ha nem fontosabbnak. Szerintebb ne aggódj ez miatt

Eddig 2 komoly kapcsolatom volt, mindkettő esetében elég gyorsan sor került a "bemutatásra", mivel mindketten szülőknél laktunk, csak így lehetett megoldani az együtt alvást. Ha külön lakásban élnék a szüleimtől, akkor viszont én is csak akkor érezném elérkezettnek a bemutatást, ha kölcsönösen közös jövőt terveznénk egymással az illetővel.