Anyósékkal együtt lakni, tapasztalatok?

Most le leszek pontozva, de nem baj. Én ugyanis pozitív példa vagyok.

15 éve élek együtt anyósomékkal,illetve 9 éve már csak anyósommal. Egy 180 négyzetméteres házban külön szinten, külön bejárattal. De én csak azt tudom mondani, hogy anyám helyett anyám, és semmilyen rossz dolgot nem tudok mondani. De jót annál inkább. Nincs annál megnyugtatóbb, hogy bármikor kéznél van a segítség. Például múlt héten férjem délutános volt, nekem pedig négy óra után még volt bőven munkám. És milyen jó volt, hogy egyetlen telefon anyósnak, és már nem kellett azon aggódnom, hogy hogy kerül haza a gyerek (2 van, 10 éves a fiú, 8 éves a lány). Persze vannak kiállhatatlan anyósok, de azoknak általában olyan a fiúk is, szóval nem véletlenül menekülnek otthonról. És amiket még fel szoktak sorolni, hogy anyós benyit a lehető legrosszabbkor, meg mindenáron bele akar szólni mindenbe, hát ilyen nálunk soha nem fordult elő. Persze mindenki le akart beszélni róla, de nem hagytam magam. És végül milyen jól döntöttem.

Na most lehet lepontozni. Szép napot mindenkinek!

Végigolvastam az előző kérdésedet.

Hát... sajnállak! Tudom milyen érzés, én is éltem benne.

Nekem szó szerint egy szabad percem nem volt, mert ha bezártam az ajtót már kopogtattak, be akartak jönni.

ha nem az ajtón kopogtak, akkor az ablakon.

Volt egy alkalom amikor én vasárnap délelőtt még kómásan pizsamában tettem-vettem fent a szobánkban, gyerekszobában stb. az exférjem meg már elment ki a földekre (azért költöztünk exanyósékkal egy telekre mert az akkori férjemnek és a családjának a földművelés volt az élete, végülis ebből éltek nem is rosszul.

Ebből a pénzből épült a mi házunk is.) dolgozni és hát ugye nem zárta be maga mögött kulcsra az ajtót, de hát ki gondolt akkor épp erre. Pizsamában teszek veszek-szennyest válogatok stb. Erre hallom ám hogy a bejárati ajtó nyílik, nagy hangzavar, több ember hangosan beszélget, azt se tudtam hova bújjak hirtelen vagy hogy kik azok--- aztán hallom hogy az exapósom élettársa fennhangon körbevezeti a kis társaságot a MI HÁZUNKBAN, megmutogat mindent, hogy ez ennyibe került-ez annyiba stb. én meg kidugtam a fejem a fürdőből hogy mi van?? mégis mit akartok itt? --kb. ilyen pofával! Erre a vendégseregből valaki elnézést kért és mondta exapós élettársának hogy ne zavarjanak itt, majd visszajönnek később. Erre exapósélettárs:" Mégis kit zavarunk? Na gyertek megmutatom az emeletet!"

Na én kész paff lettem. Elő se dugtam a képem.

Ezek után szinte menekültem onnan. Minden nap buszoztam be a gyerekkel a szüleimhez ahogy a gyerek felébredt, egész nap náluk voltunk és csak este mentem vele vissza fürdésre-alvásra. Másnap kezdődött a menetünk újra.

Válás lett a vége, mert utáltam ott lakni, megfojtottak. Nem volt magánéletem.

Megértem min mész keresztül, és csak azt tudom tanácsolni beszélj a férjeddel hogy nem bírod tovább, költözzetek el vagy beszéljen a szüleivel. Ezt hosszútávon nem fogod bírni.

Ez soha nem jó. Nem mennék bele soha abba hogy anyóssal lakjunk! Sem az én szüleimmel. Pedig nagyon jó a viszony!

Nem egészséges!

mikor még otthon laktam akkor tesómék költöztek hozzánk, kegyetlen rossz volt imádkoztunk, hogy elmenjenek nem voltak viták anyámék alkalmazkodtam sógornőmhöz de én nem bírtam, akkoriban csak péntek estétől vasárnap délig voltam otthon, de az a nő maga a sátán és én nem bírtam ki, hogy ne tegyem szóvá a kis húzásait. Elvettek mindenem, beköltöztek a szobámban, mert úgy gondolták, hogy nem kell az nekem. A ruháimat használta amikor nem voltam otthon.

Én nem tartom egészségesnek a szülőkkel való élést olyan lakásban ahol nincs elég hely, mert abból csak vita van.

Nem minden esetben az anyósékkal van a baj, hanem a beköltöző is problémás lehet

Mi fél évet éltünk anyóséknál, és a túlélésnek valószínüleg két oka volt:

1.anyósom nem olyan raplis fajta

2.én, mint betelepülő igyekeztem alkalmazkodni ezerrel.

Persze volt ott elfojtott agresszió bőven...anyósom kevesellette a házi munkát, amit végeztem, de szerencsére nem volt belőle komolyabb vita. A gyereknevelésbe viszont nem szóltak bele (nagyon). Most egymás mellett lakunk, és sokszor nagyon jó, hogy itt van a közelben, akár kell 2 tojás, vagy a gyerekre vigyázni, vagy tanács stb.

15-os vagyok!

A válaszomért le netezo k.vázott valaki!

No comment!