Kiszámíthatatlanul lesz ingerült az anyám, ti hogy kezelnétek ezt?
már több pszichológus és egy pszichiáter is megerősítette, hogy vannak gondjai, de ő ezt nem hajlandó beismerni.
egy nagy adag kisebbségi komplexushoz adj hozzá egy lobbanékony természetet, fűszerezd egy kis mártírsággal, és adj hozzá 50 kiló zsírt meg egy kis férfigyűlöletet.
néha jó kedve van, de egyébként az egész világ sz.r neki, soha semmit nem tud értékelni, pedig más férj már 20 éve elvált volna és nem tartaná el + nem viselné el azt, ahogy ő elképzeli a férfi-női kapcsolatot.
(születésem óta egyszer sem láttam köztük semmiféle őszinte szeretetmegnyilvánulást, és amióta az eszemet tudom, külön emeleten alszanak.)
na szóval van probléma bőven. (persze apám sem egy mintaférfi...)
DE.
Ezt miért rajtam kell levezetni?
most ebbe nem mennél bele hosszan, csak már egyszerűen nem tudom, hogy kezeljem, amikor minden átmenet nélkül (mondjuk reggelinél még minden oké, elmegy bevásárolni, én tanulok, ő meg hazaér a csomagokkal) vörös fejjel ordibál és káromkodik (ami inkább szánalmas az ő szájából), hogy b.sszam meg, hogy .....
és itt jön valami aktuális dolog.
Ma például az, hogy nem jöttem cipekedni.
nem is hallottam, hogy hazaért!
miért nem hívott fel vagy mittudomén, ráadásul tudja, hogy én most nem emelhetek súlyt egy sérülés miatt éééés + nem is volt sok cucc.
Most képzeljetek el egy alacsony, iszonyatosan dagadt, kretén módjára kisminkelt, pirosarcú kisgömböcöt, aki káromkodva ordibál, és amikor megkérdezem, mi a baja, nem tud egy értelmes mondatban válaszolni.
most ilyenkor én szó nélkül kimegyek a szobából máshova tanulni.
Régen leálltam vele vitatkozni, magamra vettem mindent, amíg meg nem értettem, hogy szimplán csak h.lye.
A problémám az, hogy ezt nem lehet a végtelenségig így csinálni.
Ti hogy reagálnátok a helyemben?
Már sokszor mondtam, hogy egy egyszerű gyógyszer megoldaná a problémáit, de nem hiszi el, hogy problémái vannak.
Most én higgadtnak mutatom magam, de miután magára hagyom hogy kidühöngje magát, magamban elképzelem újra és újra a szituációt, és általában bicska vagy kés van a kezemben.
és megfenyegetem, hogy ha még egyszer ilyen hangnemben beszél velem, félő, hogy ideges leszek.
Na ez persze csak a fejemben van, de értitek, ez azt jelenti, hogy elnyomok magamban egy feszültséget.
legszívesebben leordítanám a fejét és egy istenes pofont lekevernék neki de akkorát, hogy elessen.
apám (egy végtelenül türelmes, tényleg nem erőszakos ember) egyszer már kiosztotta ezt a pofont, de az sem használt.
könyörgöm ha van itt valaki, akinek van hasonló tapasztalata, mondja már meg, mit lehet ezzel csinálni?
Az még + ront a dolgon, hogy mivel megromlott a házasságuk, nem akarnak kettesben maradni, miután öcsém és én saját családot alapítunk, tehát feltett szándékuk egyikünkhöz költözni.
Tudom, hogy öcsém nemet mondana, így én maradnék.
Na ki van zárva.
Amíg ilyenek, addig hozzám nem jön senki lakni, inkább fizetek egy otthonnak.
Ezt a verziót jó lenne elkerülni, de inkább ezt választom, mint hogy egész életemben őt (őket) kelljen elviselnem.
Aha. Értem. Ebben a leírásban már sokkal érthetőbb, hogy mik a gondok.
Nem, Anyád helyett nem járhatsz pszichiáterhez.
Nézd, szerintem fogadd el, hogy beteg, hogy ez ilyen. Van egy múlt, ami már olyan, amilyen, van egy jelen, ami MÉG olyan, amilyen, de lesz jövő is, az meg majd más lesz, koncentrálj arra.
A jó stratégia szerintem a kitérsz az útjából.
Palm!
A küllemről:
dagadt:
azért írtam, mert ebből következtethettek arra, hogy valamit kompenzál, ő is érzi, hogy nem boldog így, és a kaja az örömforrása.
smink:
régen sosem sminkelte magát, és egyébként nagyon szép az arca, amikor nem szorítja össze a száját. apámnak is jobban tetszett smink nélkkül.
ez a smink iszonyatosan elcsúfítja, és nyilvánvalóan ezzel is kompenzálni akar.
apám nem tekinti nőnek, de nem is viselkedik nőhöz méltón.
ha látnád, mennyi körömlakk meg ilyen-olyan szemhéj púder van a fürdőszobában,... és mennyi bizsu!
Sosem hordott ilyesmit most meg nem viccelek, 5 széles és mély fiókot csurog lehet tölteni velük.
Miközben azon izél, hogy nincs pénz.
Amikor kérdeztem, miért van ennyi bizsuja (ráadásul az ízléstelen, ocsmány fajta), azt mondta, hogy azért, mert ha egy igazi nőnek aranylánca és gyémántgyűrűje van, akkor neki meg ennyi jár.
na. ezért írtam.
a vörös fej:
magas vérnyomás, hamar eldurranó agy. + a dagadtság következménye is.
a káromkodás pedig azért felettébb idegesítő, mert egyébként átlagon felül művelt, otthon van a komolyzenében, művtöriben, festészetben és szobrászatban különösen, irodalomból pláne nagyon jó, de a matekhoz is ért...
Szóval egy művelt ember, aki tőlem is elvárja, hogy ne beszéljek útszélien.
Erre így beszél, csak mert neki most olyanja van, és ezért az ő hangulata erre feljogosítja.
Én is üvöltözhetnék, mégsem teszem.
De értsd meg, ez nem hangulat, vagy kedv nála, hanem betegség. Olyan, mint a féllábú, az istennek nem fog tudni a hiányzó lábán állni, mert NINCS. Ez nem felmentés, csak tény.
Kezeltetni kéne. Hidd el, ő a legboldogtalanabb, és neki már kilátása sincs jobb életre.
:(
Ezektől a válaszoktól féltem...:(
Hát, mindenkinek köszönöm, azért ha van esetleg valami bevált módszer, szívesen meghallgatom!
Mert így most az a stratégiám, hogy szó nélkül magára hagyom, így esélyt sem adok a vitára.
Lehet, hogy ennél jobb nincs is...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!