A húgom teljesen megőrült. Ti mit tennétek ebben az esetben?
Mindig nagyon labiris, gyenge idegzetű volt kicsinek is, könnyen dühbe gurult minden apróságon, már az óvodában is probléma volt emiatt. Én pont fordítva, egy tökéletesen stabil jellem vagyok. Később a tinédzserkorba érve még jobban megvadult, otthagyta a gimit is, mert nem volt türelme a tanuláshoz. Nincs se szakmája, se nyelvtudása, se semmi. Most alkalmi segédmunkákat végez, otthon a rezsibe nem száll be, sőt, féktelenül pazarol, naponta 1-2 órát zuhanyozik, nem kapcsolja le a villanyokat, teljes díszkivilágítás van a lakásban, emiatt a szüleim nyugdíja rá is megy a rezsire! Anyám, apám nem bír vele, olyan vad, engem is többször késsel megfenyegetett, hogy leszúr, ha még egyszer szólni merek a pazarlásért! A szobaajtókat zárni kell, mert tőlünk lop, ruhát, kaját, pénzt, mindent, a szobámban külön háztartást kellett berendeznem edényekkel, és saját hűtővel, mert a kajámat is rendszeresen megette, és hab a tortán, hogy bulimiás, mindent kihány, amit megeszik, ráadásul sokszor a kádba hányja bele, és nem is takarítja ki rendesen....emellett iszik, és alkalmi drogos, kétszer lett már öngyilkos és egy tucatszor feküdt a pszihiátrián teljesen begyógyszerezve. A pszihológus azt mondta, rég találkozott ilyen súlyos esettel, de a húgom megszökött onnan és kijelentette, vele nincs semmi baj és ő többet oda vissza nem megy! A mai napja így telt: reggel bezabált,ivott, hányt, majd megint zabált, hányt, ez egy két órás procedúra volt, majd egy órát internetezett és megint zabált és hányt, háromszor egymás után. Már tiszta seb a keze a harapdálástól és a mandulája is vérzik, a sok önhánytatástól. A segédmunkás fizetéséből főleg kenyeret vesz, egy kilót megeszik egyszerre és azt hányja ki, napi - kiló kenyeret és hány....és ami a legdurvább, mint a ketten glutén érzékenyek vagyunk, a rokonok közt is nem egy szigorú gluténmentes diétára szorul, azaz a gabonaféléktől kellene tartózkodnia, de ő azt mondta, minden diétát lesz@rok! Anya már többször kérte, sőt könyörgött neki, költözzön el, de halálosan megfenyegette őt is, sajnos a szüleim nagyon félnek tőle! Nincsenek barátai, már rég elriasztotta az agressziójával az összeset, korábban fiúkkal ismerkedett a neten, de mind dobták, mert nagyon agresszív, őket is fenyegette meg parancsolt. Emiatt most még jobban maga alatt van, még többször hány és az öklével szétverte az összes bútorát a szobában, a konyhabútort is, anyámat majdnem elvitte a mentő, annyira felidegesítette magát, mivel ezt a fenyő konyhabútort ő vette és nagyon szerette. Én már három éve nem szóltam hozzá, mióta többször halálosan megfenyegetett, de a szüleim sem beszélnek vele. Kirakni a lakásból nem tudjuk, mert esze ágában sincs elmenni, sőt ezt szóban is közölte! Anyámék már nem bírják anyagilag a pazarlásait, a hányadékokat takarítani utána, és csak akkor lehet bemenni a konyhába, ha ő nincs ott, mert állandóan átkozódik, a legdurvább káromkodásokkal félhangosan, ha valaki a közelébe kerül....egyszerűen nem bírom már én se elviselni! Elköltözni még nem akarok, nem akarom a szüleimet itt hagyni, sőt, ők könyörögnek, én ne menjek el, sajnos anyám és apám elég gyenge jellem, ez az ő nagy hibájuk. Nem akarom, hogy bajuk essék, vigyázok a dolgaikra, hogy a szobám állandóan zárom, még akkor is, ha a wc-re megyek a lakáson belül, mert volt, hogy lopott tőlem az alatt a pár perc alatt is, amíg wc-n voltam. Nagyon nehéz így élni! Teljesen antiszociális, pszihopata személyiség, a személyisége teljesen eltorzult! Sajnos az elmegyógyintézeteket bezárták, kényszer gyógykezelés sincs 18 év felett, csak ha valami súlyos dolgot csinál, pl. megszúr késsel valakit, kizárólag akkor alkalmazzák! A pszihiáter mondta nekünk, aki kezelte, hogy nem tartható benn és nem vihető vissza, ha megszökik, ez a törvény! Nagyon szerettük volna kényszer gyógykezeltetni, egy zárt osztályon, de ilyen csak Amerikában van!
Féltem a szüleimet, nem akarom, hogy bajuk essen, de én is egyre nehezebben viselem el! Ti mit tennétek? Amit ide leírtam, ez a szomorú igazság....a szüleim annyira szégyellik, hogy még a rokonok előtt sem említhetem meg, amit ide névtelenül leírtam!
válasza: válasza:Huhh, hát nem irigyellek titeket. Ha félsz, hogy valamelyik szülőd meghal, akkor írjanak végrendeletet, amiből a húgodat teljesen kihagyják.
Vigyétek vissza a pszichiátriára, ha kell kényszerzubbonyban tartsák, mert tényleg veszélyes az ilyen ember. Biztos kell lennie megoldásnak. Sajnos a rendőrök csak akkor intézkednek, ha már vérfolyik. :( De talán családvédelmen keresztül csak lehet valamit csinálni. Amúgy meg feljelentés, bíróság, fényképes dokumentáció a rombolásáról, esetleg ha kárt okoz bennetek kórházi látlelettel alá lehet támasztani, illetve kivizsgálása után az ő eredményei alapján talán be lehet valahova záratni.
válasza:Ezeken a "hangokat hall és magában beszél, a munkahelyén türtőzteti magát" dolgokon kicsit elgondolkodtam.
Nem furcsa, hogy csak otthon jön rá a hoppáré? Egy igazi skizofrén nem tesz különbséget otthon és házon kívül.
Az anyukám "csak" paranoiás, üldözési mániája van de ő sem fojtotta magába a dolgokat házon kívül. Azóta gyógyszerezik nem is nagyon tud kimenni az egészségi állapota miatt így ingerek sem érik, gyógyszert szed és most már teljesen jól van. Van egy két dilije de azok nem zavaróak.
Szerintem ha tényleg skizofrén lenne akkor az házon kívül is megmutatkozna mert ezen gyógyszerek és kezelés nélkül nem tudna úrrá lenni.
Ha elszökött a vizsgálat elől hát akkor tényleg nem lehet pontos diagnózist felállítani mert egy orvosnak szüksége van a folyamatos megfigyelésre a viselkedését illetőleg.
Anyum is totál normálisnak tűnt a kívül állóknak de csak egy rövid ideig mert a szög hamar kibujt mindig a zsákból.
Az orvost is megpróbálta hülyére venni de nem jött be. Vele lehet normálisan beszélni-persze vannak kivételes helyzetek- de évek óta nem hajlandó tudomásul venni a betegségét, így az orvos úgy adott neki gyógyszert, hogy az idegeire kell szednie így beveszi. Én meg figyelem és jelentek. De szerencsére nála enyhe lefolyású a dolog.
Ő is beszél a tv-hez meg magában is de rájöttem egy idő után, hogy csak a feszültséget vezeti le így.
Én több, mint 10 évig stresszes melót végeztem és sokszor úgy keltem fel, hogy ölni tudtam volna, bele tudtam volna rúgni az első emberbe aki a előttem töketlenkedett, ha hazamentem szinte kiabáltam a feszültségtől, szidtam mindenkit, anyám se könnyítette meg a dolgomat legszívesebben felrobbantottam volna az egész világot.
De mindig moderáltam magam, nem bántottam senkit csak akkor fakadtam ki ha valaki nyilvánvalóan szemét volt velem.
Aztán összeroppantam, pánik beteg lettem, gyógyszereket kaptam. Aztán átértékeltem az életemet, mert annyi eszem azért volt, hogy átlássam a dolgokat, és tudomásul vegyem a hibáimat és ne foglalkozzak másokéval. Most már jól vagyok épp leszokóban a bogyókról egy új életszemlélettel.
Szóval azt is el tudom képzelni, hogy a saját tehetetlensége, ostobasága is dühíti csak ezt nem ismeri be, rád irigy mert te elérted amit ő akart, nem sikerült neki az élet. Mindent megengedtek neki aztán kilépett az életbe és pofára esett. Irtózatosan frusztrált lehet, ami marha nagy dühöt vált ki ez meg rombolással, agresszióval, dühöngéssel jár. A méreg sokszor úgy tud a legkönnyebben távozni ha kidumálja magából. Az ilyeneknél mindennapos az átkozódás, magukban beszélés, mások okolása a saját maga által elcseszett életéért. Szerintem még direkt szivat is titeket ezzel. Ezt a szellemek mondták dolgot azért jobban kivizsgáltatnám alkalomadtán a dokival mert sokan hülyítik ilyenekkel a környezetüket már csak bosszúból is.
Mindenesetre mindenképp utána kell járni mert ha egyszer kárt tesz valakiben akkor fogjátok csak bánni, hogy nem volt bátorságotok lépni de akkor késő lesz. Nehéz lesz biztos de túl kell lenni rajta minél hamarább mindenki érdekében legfőképp az övében. Ha nem léptek akkor ez csak rosszabb lesz. Sajnos ez a 22-es csapdája: ha nem léptek akkor is rossz, ha léptek akkor is szembe kell nézni a kellemetlenségekkel de talán lezárhatjátok a dolgot.
Azzal meg egyet értek, hogy a lakást a tudta nélkül a te nevedre írják mihamarább, mert ha a szüleiddel valami történik akkor iszonyú nagy sz-ban leszel. Egy végrendeletet meg lehet támadni de ami a tiéd az a tiéd.
válasza:Nagyon durva lehet egy ilyen emberrel egy házban élni.Éppen ezért valami módon tényleg a végére kell járni a dolognak,mert magától nem fog megoldódni a probléma.
Mivel azt írod,hogy a házon kívül,pl a munkahelyén képes uralkodni magán,ezért az a véleményem,hogy nem biztos,hogy elmebeteg,főleg nem skizofrén,mert szerintem ha az lenne,azt nem tudná titkolni a kívülállók előtt sem.
Egyébként nem túl jó amit csináltok,hogy ilyen hosszú ideje nem kommunikáltok vele,mert ez mégjobban megerősíti benne azt a tudatot,hogy ő egy nagy csődtömeg és még a saját családja is utálja.Elhiszem,hogy nehéz türelmesnek lenni egy ilyen emberrel,meg hát nem utolsó sorban féltek is tőle,de valami módon meg kéne próbálni "megszelíditeni".Neki egyértelműen segítségre van szüksége és azzal,hogy nem szóltok hozzá,ki akarjátok dobni a házból csak rosszat tesztek neki.Szerencsére nekem nincs tapasztalatom ilyen emberrel,ezért nem tudom,hogy mennyire megvalósítható amit tanácsolok,de szerintem meg kéne próbálni higgadtan beszélgetni vele,hogy érezze,hogy mellette álltok és számíthat rátok,mert szerintem ő nagyon elveszett és tehetetlen.Ha látja,hogy jót akartok neki,talán idővel sikerül rávenni,hogy kezeltesse magát,vagy legalább engedje meg,hogy kivizsgálják.A másik dolog meg az,hogy ne engedjétek,hogy ennyire az elnyomása alatt tartson benneteket.Nem hiszem el,hogy ha esetleg tetlegességig fajulna részéről a dolog,akkor te és a szüleid,közös erővel nem tudnátok leállítani,már csak azért is,mert a hugodról van szó,aki gondolom nincs olyan erőben,mint mondjuk egy 100kg-os férfi ember.Mindenképp úgy közelítsetek felé,hogy azt ne érezze fenyegetőnek,tehát ne azzal kezdjétek,hogy "márpedig szanatóriumba kell menned,ha tetszik,ha nem".Inkább igyekezettek a bizalmába férkőzni,főleg te,mint a nővére.Mondd neki,hogy nagyon megbántad,hogy eddig ilyen elutasító voltál vele,hiszen testvérek vagytok és szeretnéd ha jó viszonyt ápolnátok.Esetleg még hazudhatsz is neki,hogy jobban a bizalmába fogadjon.Aztán lassanként meg lehet próbálkozni azzal,hogy rábeszéled a gyógykezelésre.
Persze ha valóban elmebeteg,akkor mindezek a dolgok ki vannak zárva és akkor valóban az az egyetlen megoldás,hogy ha kell akkor erőszakkal vitessétek el,mert mindannyiótokra és önmagára nézve is veszélyes lehet.
Azt pedig én is támogatom,amit már írtak itt egy páran,hogy a szüleid készítsenek végrendeletet,amiben te vagy az egyetlen örökös,mert ha a hugodnak is lesz tulajdonrésze a házból,abból te semmiképp sem fogsz jól kijönni!
válasza:Osztom a 43-as véleményt. Egy végrendelet megtámadható, sokkal jobb ha még most rád íratják a lakást, Téged tesznek meg tulajdonosnak, akár ajándékozás útján amiért valamennyit fizetni kell ugyan de lehet, hogy van más megoldás is. Viszont utána ami a tiéd, az a tiéd ezen senki sem tud majd változtatni.
Ha a tesódat nem minősítik elmebetegnek na akkor szép kis csatározások várnak rátok, mert amíg a bíróság nem dönt addig bizony ott fog lakni veled.
Egyébként sok szerencsét a húgodnak gyógyulást.
válasza:Legalább csináltál képeket az egészről? Ne haragudj de öt oldalnyi ötletelés után sem lett megoldva a problémád és nem is lesz mert mi sajna nem vagyunk szakemberek innen a gép mögül csak képzelődni tudunk, meg felszínes tanácsokat adni.
Amíg te nem lépsz addig nem fog változni semmi a 10. oldal után sem.
Nincs mese, el kell menni mindenhova ahová csak tudsz. Háziorvos, pszichiáter, ügyvéd, családsegítő, rendőrség meg ami az eszedbe jut. Szépen leírod egy papírra mikor, hogyan kezdődött, mit művel, szüleid aláírása stb., fotók. Elég egy mobillal lekapni a szobáját, feltenni a gépre, és kinyomtatni.
Ha így áll a helyzet tényleg állati csúnya lesz a vége valahol, valamikor elszakad a cérna. És lehet, hogy veletek fogja kezdeni.
válasza:Kérdező! Ugye lefotóztad???? Ez bizonyíték lehet az elmebajára.
Nem értem miért nem veszi senki sem ezt a problémát. Persze ha fegyvert szerez és lelő pár embert akkor majd lesz sírás rívás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!