Mit lehetne csinálni a párom hisztériás nagyanyjával?
Másfél éve vagyunk együtt a barátommal, ő 24 éves, főiskolára jár, a nagyanyjával él, én pedig vidéki vagyok, így kollégiumban lakom.
A mama amúgy nem rossz arc, csak hát 82 éves, így néha teljesen logikátlanul gondolkozik, felfújja a legkisebb dolgot, és bár állítólag kedvel, _MINDIG_ talál valami kifogást ellenem. Szerintem meg van győződve róla, hogy én csak kihasználom az unokát (ahogy az egyik fiával tette a felesége), mert általában én főzök, a barátom pedig pakol és mosogat, amiből az jön, hogy én sosem mosogatok, mindent a párom csinál, stb...
Újabb mániája, hogy mindenen ordibál a vizsgaidőszak örömére, meggyőződése, hogy egyikünk sem tanul semmit, ha megy a számítgép, azért, ha sötét van a szobában, azért, ha nem megy a gép, akkor azért... Mindenbe beleköt.
Mostanában azon hisztizik álló nap, hogy én csak szigorúan a hétvégét tölthetem náluk, mivel a kollégiumokban harcolnak a helyekért, és ki fognak rúgni (perpill olyan kevesen voltunk idén, hogy nem tudtunk hogy szobát összevonni). Ez régen péntektől hétfő estégi tartó ottartózkodást jelentett, ám egyszer elkövettem azt a hibát, hogy vasárnap elmentem, mert tanulni szerettem volna, azóta már hétfőn sem maradhatok, mert teljesen kiakad, hogy dehát csak hétvégéről volt szó...
Persze emellett betegesen takarékoskodni is kezdett, legutóbb mikor a párom főzött (kb fél éve) "kicsit" elsózta az ételt, így az utolsó adagot inkább kidobtuk (nem frissen már ehetetlen volt), azóta azt hallgatjuk, hogy ő nem sajnálja tőlünk a kaját, csak ne pazaroljunk. Meg lehetőleg a villanyt se kapcsoljuk fel. De persze, ő nem sajnálja tőlünk.
82 éves, változni nagyon már nem fog, de ötletem sincs, mit tudnánk vele kezdeni, hogy kicsit normálisabb legyen, mert költözésre nincs lehetőseg. Egyrészt az anyagiak sem engedik, másrész a mamát se lehet egyedül hagyni (persze ha valami nem tetszik neki, akkor ordibál, hogy lehet hazaköltözni, de nem bírna egyedül lakni).
A beszélgetés, mint opció, nem nagyon működik. Régen vezető pozícióban dolgozott, úgyhogy berögződése a dirigálás, és hogy neki nem lehet ellentmondani. Fogalmam sincs, mit tudnék neki mondani, ami jobb belátásra bírná.
Csak ül egész nap a TV előtt, és hallgatja az okosságokat...
Szia! Én a helyetekben nem foglalkoznék vele....hagy mondja amit akar szegény elég idős már.Szerintem a nénike valójában attól fél hogy egyedül marad.
Fél a magánytól.
Kompromisszumot kell kotni,mert ha a baratod nem tud elkoltozni,akkor nem tehettek mast, legfeljebb mentek hozzatok a hetvegeken. Az idosek ilyenek, hidd el,h ennyi idos korban te is hasonlo leszel.
Viszont ha ugy erzed,h nem kedvel,akkor miert mesz oda es alszol ott?
Köszönöm szépen az ötleteket!
A bevásárlós aranyos gondolat, bár szerintem inkább megsértődne rajta. Cukorbeteg, speciális diétája van, így nagyon ritkán van olyna étel, amit mindketten (hárman megeszünk). Állandóan azt mondja, hogy amíg nem dolgozunk rendesen, ő fizet mindent, aztán persze a végén rajtunk spórol :)
Hogy miért alszok ott nála? Szerintem elég egyértelmű... :) Szeretnék együttlenni a párommal, viszont nem megoldható, hogy minden hétvégén hozzánk utazzunk, mert időben és anyagiakban is megterhelő. Most már hál' istennek több időnk van, úgyhogy ezt a hétvégét is nálunk töltjük...
Talán a nemtörődés tűnik a legjobb ötletnek, csak elég nehéz. Nagyon rosszul viselem, ha valaki ordibál (nem fetlétlenül velem), főleg ok nélkül, és ha nem foglalkozunk vele (volt olyan, hogy otthagytuk magában fortyogni), akkor mégjobban rákezd, és nagyon félek, hogy egyszer tényleg kirakja a páromat a lakásból.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!