Egy 17 és egy 14 évesnek már illene elmennie a dédimamájuk temetésére?

evidens.

15.12. Csak hogy helyére tegyek benned egyetlen dolgot. Senkinek nem hobbija a temetésen való részvétel, mert senki nem megy jókedvéből temetésre. Hobbinak azt a tevékenységet nevezzük, amit az ember kedvtelésből végez.

Hát itt mégis mindenki úgy ír róla. Hogy oda aztán el kell menni, mert úgy a jó.

A nagymamám 16 éves koromba halt meg, tesóm 13 volt. Nem álltunk oda a ravatalhoz, de ott voltunk.

15:02-es vagyok, csak meg szeretném köszönni, hogy lepontoztatok. Kíváncsi lennék, hogy a lepontozó elmenne-e egy olyan ember temetésére, aki azt mondja egy 4-5 éves súlyosan beteg kislányra, hogy milyen nyeszlet, korcs, jobb lenne ha meghalna.Erre tisztán emlékszem. Jelentem igen tisztességes, egészséges EMBER lett belőlem. Ma már semmit nem érzek irántuk, közömbösek. Véleményemet továbbra is fenntartom, hogy a kérdező és a gyerek közösen döntsön erről. 2 temetésen voltam életemben eddig, az egyik osztálytársamén, amit kötelezővé tett az osztályfőnök. Nem ismertük, de szinte mindenki belegondolt abban, hogy mi lett volna ha velünk történt volna mindez. Mondanom sem kell, hogy a háromnegyed osztály, köztük fiúk is kiborultak és sírtak, mai napig nekem ez nagyon rossz emlék. Nem tettem volna kötelezővé osztályfőnökként. A másik temetés nagymamámé volt, aki sajnos nagyon beteg volt, alig láttam. Anyukám megkérdezte akkor is, mivel tudja, hogy érzékeny vagyok, hogy szeretnék-e menni, hiszen nem volt szinte semmi kapcsolatom vele. Akkor nagyon úgy éreztem, hogy el kell mennem. Anyu még rá is kérdezett mégegyszer, hogy biztosan?? Tényleg biztosan éreztem, hogy már pedig elakarok menni, nem illendőségből, érzésből. Voltak pillanatok, amikor majdnem sírtam, mert tudtam, ha tudott volna szeretett volna, de anyu kedvéért erős maradtam és nem borultam ki. Elnézést a hosszú kommentért, de úgy érzem, hogy ezt le kellett írnom. Egy 14 éves gyerekben már van olyan fejlett gondolkodásmód, hogy eldöntse, hogy mit szeretne a szülővel együtt természetsen ,,illem??" ide-oda. Jah és még valami, ha valaki lepontoz az igenis egy nem mélyérzésű ember. Ezzenel részemről befejeztem a véleményezést.

Kiegészítés: osztálytáram apukája temetésén(elnézést ez kimaradt)

Hogyne illene. A húgom 9 volt, mikor a nagyapám temetésén volt. Szépen illedelmesen végigállta. A másik nagyszülő temetésén nem volt, mert 3 éves volt. Ellenben van olyan 7 éves rokonom, akinek nem mondták meg, hogy meghalt az egyik nagyszülő. A szülei azt mondták, remélik, majd elfelejti. A gyerek egy ideig kérdezgette, mi van, aztán tényleg elfelejtette, mert nem mondtak neki semmit. A temetőben azóta se volt, ennek két éve. Agybaj.