Mit tegyek? Legyek saját magammal önző vagy vegyem figyelembe azt, hogy más mit akar?

Hogy vele képzelem el a jövőm? Jelenleg igen. De ki tudja mi lenne, ha véglegesen hazamennék és ránk telepednének a mindennapok. Mert így, hogy mindennap beszélünk és mikor otthon vagyok non-stop együtt vagyunk egészen más, mint ténylegesen hónapról hónapra együtt lenni. Szeretem és tisztelem és mindenekelőtt büszke vagyok rá, hogy egy olyan gyermek és fiatal korral eljutott oda ahol most tart. Az, hogy itt lenne munkája annyira nem veszek rá mérget. Elsősorban egy nagyon erős nyelvtudás kéne hozzá, de nyelvérzéke zéró, az meg lealacsonyító számára, hogy a végzettsége alá adja. Ezt teljes mértékben megértem, de nem kezdheti mindenki a csúcson. Most még fél év, aztán ha úgy döntök, hogy maradok akkor szeptembertől még 1 év. Viszont én ezt a lehetőséget előre elmondtam neki, mármint hogy ha alkalom adódik akkor szeretnék maradni. Fiatal vagyok és még a saját korosztályomból se mondhatja el mindenki, hogy külföldön él, pedig nagyon sok magyar fiatalnak ez az álma. PRóbáltam azzal érvelni, hogy ez lehetőség az élettől, amit sokan nem kapnak meg, mások csak álmodoznak róla, de erre is le lettem hurrogva, hogy Mo. is gyönyörű, mint ország és jó a munkaerőpiaca.

Hosszútávon tuti nem viselném el más irányítását :) Nem hiába akartam olyat tanulni, ahol bebizonyíthatom, hogy nőként is vagyok annyira karakán, mint egy férfi. Szerintem sem azon múlik, hogy most egy lakásban élünk-e. Főleg úgy, hogy ő úgy kb februártól júliusig reggeltől estig melózik, hétvégén kialussza a hetet. Ami tényleges szórakozás lenne az az augusztus. Szeptembertől újra készül az év végi hajrára és beindul a mókus kerék. Annak meg abszolút nincs értelme, hogy mint egy dísz otthon üljek és várjam a nagyurat haza.

Bizony, "csak" 2 óra. De ő ezt az utat se akarja megtenni, mert fél a repüléstől (sose ült még gépen, nem tudja milyen) és hát ha nekem úgyis szabim van (3 havonta 3 hét) akkor irány haza.

Francia-német nyelvterület.

Hát igen, az a 2 óra kicsit több :) Én is egész napokat szoktam számolni, mert bár a reptér 20 kmre van tőlem, de nem egyenes vonalba, szóval előbb be a városba és onnan ki a reptérre. De szerintem megéri ez a kis kényelmetlenség, csakhogy lássam őt és a családomat. Na ezt nem képes felfogni :D

A repüléstől én is félek, de ez a leggyorsabb közlekedési mód. Van még a vonat meg busz, de az meg 12-15 óra. Az meg azért kényelmetlen.

Persze, ha valami már nem gömbölyű, akkor máris kamu a kérdés :)

Van nyelvizsgája, de akkor is borzasztó a nyelvérzéke. Be lehet seggelni egy nyelvet, használni is lehet megfelelően (vagy nem). Nem mellesleg szerintem (de ez privát vélemény) szimplán csak lusta, hogy új nyelvet tanuljon.

De a kérdés nem a nyelvtudására vonatkozott.

Akkor kamu. Nézd, nagyon nem arra vonatkozik a kérdés, hogy milyen a nyelvtudása vagy sem. Van olyan ismerősöm aki rendőr, megvette a jogosítványt mert ugye az alap volt régen a rendőrségi felvételihez. És azért vette meg mert sík hülye az autóvezetéshez. Ez van. Nem mindenki szerzi tisztességes úton a végzettségét.

Persze, alap feltétel a nyelvtudás. A barátnőm anyja bankban dolgozik zéró nyelvtudás nélkül pénzügyesként. Miért? Ez is kamu lenne? Nem hiszem.

De mint már írtam a kérdés nem a végzettsége és a munkája kitárgyalására illetve a nyelvtudására irányult. Mellesleg meg vagyok annyira intelligens ember, hogy nem teszek fel kamu kérdéseket. Persze, akkor jöhet a kérdés, hogy mégis miért kérdezek? Azért, mert érdekel a kívülálló véleménye, aki teljesen független az életemtől.

Ha kamunak érzed a kérdést sajnálom, de nem vagyok már 14 éves, hogy kamu kérdésekkel pakoljam tele a GYK-t.