A vőlegényem elbizonytalanodott a kapcsolatunkon, mert évek őta alkalmi munkákből élek. Nem szeret?

de ha nem a párom miatt csinálnám, akkor megint az lenne, hogy vége.

pl ha anno már csak azért is kimentem volna dolgozni, akko vége lenne.

most meg azért kell kimennem, hogy már meg ne a pénz miatt legyen vége.

nekem ez nem teljesen tiszta érzelmileg.

habár hallottam egy olyan hasonlatot valahol, hogy "a házasság üzlet"

de ha kimegyek és lesz pénzem, abban a tudatban kell éljek, hogy ha ez nem lenne, már rég együtt sem lennénk?

szóval jóformán a "pénzemért" kellek a saját páromnak?

vagy túldramatizálom?

nem.

igazából elbizonytalanított az, hogy a párom bizonytalan.

ha valaki ilyesmin elgondolkodik, az nem egy igazi kapcsolat szerintem.

épp tegnap láttam a tv-ben, hogy egy nő férfje a börtönben van, azt sem tudja mikor kerül ki, de várja haza, ha kell áveken át és ő egy filmből vette az alábbi kérdésre a választ, miszerint hol van az a pont egy gondokkal teli kapcsolatban, amikor már feladják, és ő azt válaszolta a film szerint, hogy "soha".

nos többek között én ezt nem látom köztünk.

a páromban.

vagy ez önsajnáltatás lenne? (ugyanis a párommal közöltem, hogy van egy munka itthon minimálbéres, ha pénzesebb nő kell neki, akkor nem is bánom, ha elhagy. - erre szószerint azt válaszolta, hogy magamat sajnáltatom)

filmek alapján egy nő mondta el mit érez, amit tegnap láttam a fókuszban.

az más story volt.

a párommal kapcsolatban totál bizonytalan vagyok.

próbálom őt megérteni, de a válaszok nem őt támasztják alá, ahogy látom.