Mit válaszoljak, miért nem kell minden lépésünkről tudnia?

Azt nem tudom, mennyire gyakran szoktatok találkozni, szóval esetleg át lehetne hívni időnként csakúgy, vagy átmenni beszélgetni csakúgy, lehet, hogy nem is kéne több. Végülis a fiához hozzámentél, fogadott lányaként állhatna hozzád, ha jóban vagytok, ez nem rossz állapot (nekem az igazim anyukája jobban szeretett, mint a saját szüleim, és annyi volt, hogy mikor náluk voltam, beszélgettem külön csak vele is, és tőle ez újdonság volt még a fia számára is, hogy engem így kedvelt). Azért is mondom ezt a direktbe próbálkozást, mert lehet, hogy van elvileg társasága, kívülről így látszik, de mégis magányos, anyukám férjnél van, apámmal házasok, együtt is élnek, kívülről mindenki azt mondaná ismeretlenül, hogy de szép család, csak ez pont olyan, mint egy belülről rothadó alma, kívülről szép, de belül már ehetetlen, szóval apám anyut semmibe veszi, lenézi, nem foglalkozik vele, anyu pedig a házasságban magányos.

Hál'istennek nincs még anyósom,de nagyám u.i.Mindig kérdezgetett hová megyünk,mit csináltunk stb,egy időben az öregek is a kertvárosban,de kajak mindenki.Én annyit mondok,be a városba,aztán döntse el.Egy idő után észreveszi magát hidd el.Am meg nem kell bemenni hozzá,és kész:)