Mit kezdjek anyával egy ilyen helyzetben?

Pont mint az én anyám. Makacs, önfejű, kezelhetetlen,maradi, neki mindig igaza van, nem tévedhet, ha valami nem stimmel én vagyok a hibás, én nem adhatok jó tanácsot mert tojik rá, de ha a barátnője mondja ugyanazt neki már elhiszi. Örök elégedetlen, semminek nem tud örülni, nem lehet neki jót tenni mert mindent kritizál, semmiben nem támogat szerinte soha semmi nem sikerül kár belevágni.Tipikus őrmester jellem, mindig dirigál és sohasem szépen kér.

Én egyszer alaposan a sarkamra álltam és kiosztottam és a végére még odatettem, hogy nem érdekel mit szól hozzá akkor is nekem van igazam nem ordibálnék vele ha nem így érezném már évek óta,mellesleg nem vagyok egyedül a véleményemmel még ha más nem is mondja a szemébe. Aztán duzzoghat felőlem, duzzogott is de már nem érdekelt.

Az a helyzet, hogy őt már nem fogod megváltoztatni már ilyen marad. De akkor is az anyukád és végül is tisztességgel felnevelt és biztos szeret de sajna nem veszi észre magát. Neki ez a természetes.

Meg kéne mondanod neki, hogy ne aggódjon őt is szereted de mivel az unokatesóidnál rengeteg időt töltöttél egyértelmű, hogy szereted őket és ez így van rendjén. Most jobb lenne egy családi viszály ahol mindenki utál mindenkit?

Mindig ő marad az anyád senki se léphet a helyére na de azért vannak más családtagok is.

Én mostanában elengedem a fülem mellett anyu morgásait inkább cukkolom vele és már rájött, hogy velem nem tudja megcsinálni amit akar.

Meg kell próbálni beszélni vele-persze ezt könnyű mondani az én mamámmal se lehetett beszélni-de mindenki más, szóval anyud tesója is segíthetne egy kicsit rendbe rakni mert egy 19 éves lányra nem igen fog hallgatni. Az ilyen emberekben túl nagy a büszkeség, ahhoz, hogy igazat adjanak másoknak, pláne egy kamasznak. Egy felnőttet már másképp hallgatnak meg. Kemény menet lesz de megéri, mert ezt a dolgot tényleg rendbe kell rakni. Neki is jobb lesz.

Végül is a kukacoskodásait leszámítva rendes mamád lehet, érted dolgozott, ha másként nem bántott ő is megérdemel egy esélyt. Mindenkinek vannak hibái csak be kell ismerni utána már könnyebb javítani rajta.

Na igen! Ez a büszkeség. Nem bírja elviselni, hogy neked is lehet igazad. Ha ezt tenné úgy érezné, hogy saját maga előtt csinált hülyét magából. Valljuk be mi sem szívesen szembesülünk a hibáinkkal, pláne egy nehéz embernek ez nehezebben megy.

Arra is fel kéne hívnod a figyelmét, hogy már egy jó páran elmondták neki mi a probléma úgyhogy nem feltétlen veled van a baj ezen el kellene gondolkodnia nem pedig durrogni. Igen is sokkal hozzájárul a helyzethez a viselkedésével és nem segít vele senkin ha ezt nem látja be.

Neki csak annyi lenne a dolga, hogy örülhetne hogy a családja ilyen összetartó, és élvezni a helyzetet. Ha nem kötözködne folyton beléd biztosan jobb lenne a kapcsolatotok és nem hagynád ki semmiből de megvan az oka, hogy megteszed.

Az enyém is irgalmatlan nagy mártír tud lenni, erről lehetetlenség leszoktatni mert mind csak magát sajnálja arra meg nem gondol, hogy másokat is bánt és mások is lehetnek emiatt sajnálatra méltóak.

Ezzel a viselkedéssel csak jobban elmar magától. Egyszer arra fog ébredni, hogy nem lesz lánya.

Konkrétan a fejéhez kell vágni mi a hibája. Attól, hogy mással is beszélgetsz dolgokról az nem jelenti azt hogy vele nem.

Egyébként az a nagy igazság, ha nem tud értelmes választ adni csak hülyeségeket habog akkor már ő is tudja legbelül, hogy nincs igaza, csak nem képes az egója belátni.