Más is van így az anyukájával?
Ha megyünk valami nyilvános helyre és beszél vagy megjegyzéseket tesz a környezetre mindig felhúz és agresszívan,lekezelően válaszolok rá.
De olyan megjegyzésekre,hogy "Nézd ott azt a két kiskutyát" és nem tudom miért de mindig felhúz ezekkel,de csak az utcán itthon egyáltalán nem.
Azt is észrevettem,hogy főleg akkor ha több ember van a környezetünkben, ha egy üres utcán megyünk akkor nem ,vagy nem annyira leszek ettől ideges.
Aztán meg haragszom magamra itthon,hogy miért viselkedtem így.
De anyukám nem szól semmit, esetleg annyit,hogy jól van na nem kell idegeskedni,de nem sértődik meg,hogy így viselkedek.
Ez generációs probléma, globális méretű, az emberek 99,99%-as szenved ebben a betegségben főleg kamaszkorban és friss házasként ;)
Az átlag doki erre így válaszolna: hormonok
Én 24 vagyok, és sokszor mégis lekezelően beszélek anyuval. nem direkt, hanem így jön ki a lépés. Emiatt már évek óta furdal a lelkiismeret, mert tényleg nem érdemli meg, hogy így beszéljek vele. Nagyon szeretem, de ha elborítja az agyamat a kaki, akkor sajnos ez van. Én nem csak az utcán csinálom ezt, hanem itthon is.
Annyi még a mentségemre legyen, hogy nem csak anyuval vagyok így, hanem mindenkivel. Próbálok ezen változtatni.
24/n
nekem is szokott ilyenem lenni,csak én mondjuk néhány ismerősömmel is szoktam ilyen lenni...bár van aki ezt meg is érdemli
első:már nem azért de ha az emberek 99,99%-a,magyarul szinte minden ember ilyen,akkor ez nem betegség....legalábbis szerintem..
14l
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!