Miért nem kezelnek felnőttként?
28éves vagyok, házas, van egy babánk is. Dolgoztam, most itthon vagyok, de tervezem a jövőm, építgetem a karrierem is. Megbízhatónak és felelőségteljesnek mondhatom magam.
Mégis a családom (férjemet leszámítva) még mindig gyerekként kezel (Becézget, megpróbálnák beosztani a pénzemet, időmet). És nemcsak a családom, de bárhova megyek, az új emberekből ezt 'váltom ki' hogy gondoskodjanak rólam.
Engem ez iszonyúan idegesít, nem vagyok már gyerek. Felnőtt vagyok, szülő, nő. Nem értem, miért kell engem másként kezelni? Mitől lehet az, hogy az idegeneknek ez az első benyomása rólam, hogy gyerek vagyok?
Lehet, hogy alacsony vagy, gyerekképű. Az én gyerekeim is felháborítónak tartották, hogy ha boltba mentünk, letegezték őket, pedig a fiam már végzős orvosegyetemista volt. De olyan helyes, fiatalos a megjelenésük.
Legyen a fellépésed határozott, energikus. De még mindig jobb érzés, mint mikor nekem először mondták, hogy néni. Elküldtem volna az anyjába - pedig lehet, hogy egy kor után már néni lesz az ember.
Nem lehet, hogy nem érzik rajtad a felnőttséget? Exemet is gyerekként kezelték 29 évesen is, mondjuk ő úgy is viselkedett.
Lehet, hogy a szemükben gyerekes vagy. Talán, ha határozottan lépsz fel, akkor leállnak.
Anyukám mai napig meg akarja mondani, hogy mikor menjek aludni. Olyankor mindig finoman a tudtára adom, hogy felnőtt vagyok, és ilyenkor már legális az éjfélig fönnmaradás. :)
24/n
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!