24 évesen egyedül. Lehetek még boldog?
Talán hülyén hangzik, de én kiskoromban úgy terveztem, és úgy képzeltem, hogy megismerek valakit, évekig (mondjuk 5-6év) együtt vagyunk, egy-két évig utána együtt is élünk, majd megkéri a kezem, és még néhány év múlva jöhet a gyerek.
(Szóval hogy minden fontosabb "megálló"-ra jusson idő.)
Hogy mért? Mert ha valaki mellett lekötöm magam, én tényleg mellette is szeretnék majd maradni, és nem akarok soha elválni.
Na most ezzel a mesével ellentétben a valóság az, hogy itt állok 24 évesen egyedül, egy 4,5 éves kapcsolat mögöttem. Lehet gyerekesen hangzik amit fent leírtam, de most tényleg úgy érzem hogy az álmom tört össze, a terveimnek annyi, miközben végig tisztában voltam vele, hogy ez nem olyan dolog, amit így eltervezhet, vagy irányíthatna az ember.
És most nem tudom mit kezdjek magammal, nem találom a helyem...
Az álmaid rendben vannak szerintem.
A baj az, hogy ezek véghezviteléhez nem jó bárki társnak.
Mi nem stimmelt a pároddal? Mert valami nem stimmelt.
Ha lesz új párod, az tök más lesz, hidd el! De nem biztos, hogy ő lesz a tökély. Vele más bajaid lesznek...
De ha nagyon nem jössz ki valakivel, akkor nem érdemes abban bízni, hogy majd talán pár év múlva jobb lesz vele, esetleg megváltozik. (Senkit nem szabad megváltoztatni, és alárendelődni sem szabad másnak. Csak figyelmesnek lenni és kompromisszumkésznek.)
Addig keresgélj, amíg olyat nem találsz, aki megérdemel. És az egyedülléttől meg nem kell arra gondolni, hogy mindig így lesz.
Sokan ott rontják el, hogy nem mernek kilépni egy rossz kapcsolatból, mert ringatják magukat az általad is leírt álmokban. Görcsösen ragaszkodnak egymáshoz, közben vitatkoznak, előbb-utóbb teljesen megutálják egymást, de addigra már a legtöbben összeházasodtak, gyerekeik vannak... Aztán szegény gyerekek meg nem tudnak boldog gyerekkort megélni, mert a szüleiken nem a boldogságot látják, hanem a vitákat hallgatják és alig várják, hogy felnőjenek és lelépjenek otthonról...
Úgyhogy ha későn is, de jobb ha az az igazi, az igazi... És itt nem tökéletesre gondolok, hanem aki tényleg jó a hibáival együtt is.
Amúgy én 30 évesen sem találtam még meg, de sokszor végiggondoltam, és egyik volt párom sem hiányzik, ők nem olyanok, akivel sírig együtt tudnék lenni. Erre mondják mások, hogy hát elszalad az élet. De inkább legyek később boldog és vagyok most egyedül, mint egy életen át magányos és idegeskedő valaki mellett.
Amit elterveztél, az pont nem az a dolog, amit el lehet tervezni.
Azt el tudod tervezni, hogy melyik egyetemre mégy, és mit szeretnél dolgozni, bár azt sem 100 százalékosan, de kb. meg tudod tervezni.
Mert racionális dolgok, amiket irányíthatsz.
A kapcsolat, a szerelem viszont érzelmi dolog, amit nem tudsz irányítani, mert vagy jön a szerelem, és boldog leszel, vagy nem jön, és várnod kell tovább.
Olyan a világon nincs, hogy valaki elhatározza, hogy "Jövőre nekem szerelmesnek KELL lennem, mert így terveztem"
Vagy az leszel, vagy nem, ezt nem tudod befolyásolni.
Annyit kell tenned, hogy leteszed ezt az illúziódat, hogy az érzelmeket ki tudod forszírozni, vagy ki tudod erőltetni.
A racionális dolgokat igen, az érzelmeket nem.
Ez van, el kell fogadnunk, ettől szép a világ, hogy tele van meglepetésekkel.
Fogadd el, ez van, más is rájött már erre, és neki is csalódás volt, aztán túl lett rajta.
Te most jöttél erre rá, neked is csalódás, de nem tudsz mit tenni.
Mondom, ettől szép a világ, hogy vannak váratlan dolgok, meglepetések, nem minden tervezhető.
Most majdnem megkérdeztem a neved, mert én is ismerek 1 lányt, aki pont ugyanennyi idős és ugyanilyen cipőben van... Szóval, ha ez vigasztal, akkor nem vagy egyedül. Sőt, ha az vigasztal, hogy másnak még sz*rabb, akkor elmondom, hogy nekem szintén ennyi idősen 2db fél éves kapcsolatom volt, de szerintem 30 éves koromig (mondjuk, én fiú vagyok) csak találok valakit "komoly célra", addig pedig felesleges ezen görcsölni. Mondjuk, ilyen téren nem is voltak soha terveim (mivel jól mondod, hogy ezt lehetetlen eltervezni), viszont más terveim szerencsére (eddig) jól alakulnak :)
Amúgy közhely, de csak találsz mást, akivel majd boldogan élsz. Addig is kösd le magad valami értelmes dologgal (tanulás/karrier esetleg valami hasznos hobbi), ne pedig otthon sirasd az elmúlt időszakot, mert az sehova se vezet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!