Miről beszélgessek az apámmal?
Nektek nem okoz gondot, mikor meglátogatjátok, hogy beszélgessetek vele? Nekem sajnos igen. Nem tudom, mennyire általános ez a problémám. De már előre idegenkedem a helyzettől, semmi kedvem hozzá.
Hamarosan jön a "kötelező" látogatás, hiszen mégiscsak az apám, messze élünk egymástól. Ilyenkor sosem tudom miről beszéljek vele. Nyilván általános témákról tudunk, de az igazán részletekbe menő dolgaimról, akár munkahelyi, akár magánjellegű nem vele szeretem megbeszélni, nem neki öntöm ki a lelkem, nem neki mondom el a vágyaimat, aggodalmaimat. Egy felnőtt nő nyilván nem az apjával fogja ezeket megbeszélni. Nem is érzem természetesnek, ill. annyira különböző személyiségünk van, teljesen más mentalitással rendelkezünk, hogy amúgy is értelmetlen lenne.
Persze bizonyára ő sem várja ezt el, csak mégis mi a jóistenről follyon a társalgás néhány napon keresztül? Az általános dolgokat meg lehet beszélni pár óra alatt, vagy még annyi sem kell, de utána? Lövésem sincs.
Nő nincs a családban, tehát úgy értem, hogy az anyám, ill. neki nincs párja, ami segíteni áthidalni a kommunikációt.
Ez szörnyű! :/ Nálatok hogy van ez?
Az a baj, hogy ő mindent kommentál. Lenézően, pökhendien, kioktatóan. Könnyen dühbe gurul, verbálisan agresszív, borzasztó nehéz személyiség.
Ő igazából azt várná, hogy magamról is meséljek neki, ne csak a napi híreket beszéljük meg, vagy ne csak én szóljak hozzá az ő dolgaihoz, de nekem nincs mit mondanom neki.
Szeretem? Végülis igen, de nem ragaszkodom hozzá. Ha nem találkoznánk évekig, biztosan hiányozna néha, persze az az oldala, amikor normális, de ha tegyük fel nem, azt sem élném meg tragédiának. Úgy vagyok vele, mint egy haverral, vagy egy ismerőssel, jó, hogy van, de ha nem lenne, nem szomorkodnék túl sokat miatta.
Nem tudom. Nehezen tudom róla elképzelni, hogy megváltozik.
Annyira eltávolodtunk egymástól, valójában sosem kötődtem hozzá, jó, kicsi gyerekként igen, de sokszor megbántott gyerekkoromban is, kamaszként, sokszor úgy érzem, eltorzult személyisége van, teljesen más világban élünk, így reménytelennek érzem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!