Anyám/ék nem akarják h elköltözzek itthonról, mégis h valósítsam meg? Tippek?

"Megértem, hogy így érzel, de jelenleg ezzel csak tovább hagyod, hogy érzelmileg zsaroljanak. Leülsz velük, higgadtam, FELNŐTTKÉNT beszélsz. Állj a sarkadra, nem vagy kisgyerek! Közöld a fenti aggodalmad, majd adj ultimátumot. Légy következetes!"

IGAZA van ennek a válaszadónak! Felnőtt ember vagy, 4 éve élsz a pároddal, akit nagyon szeretsz.

Az egyik barátnőm, amikor lediplomázott, állást kapott, de még mindig a szüleivel lakott. A szülők szépen megkérték őt, hogy most már ideje saját lakást vásárolni, mert már teljesen önálló, felnőtt ember lett belőle és jó állása is van. A barátnőm persze nem örült ennek, mert szeretett velük lakni, de végül hallgatott rájuk, mert ő is ráeszmélt, hogy tényleg felnőtt emberként viselkedik.

Nekem a lányom 24 évesen lediplomázott és elment külföldre. Most Angliában él a párjával.

Nehéz volt elengednem, de egy szóval sem elleneztem, mert önállóságra lett nevelve és megállja a helyét.

A fiam 21 éves, még tanul, de ha végez, őt sem fogom visszatartani.

Ne engedd, hogy a szüleid iránt érzett szeretet és hála visszafogjon!

Barátoddal együtt beszéljetek a szüleiddel!

Talán sikerül közösen megértetnetek velük, hogy felnőttél és új életet akarsz kezdeni.

Ez nem jelenti azt, hogy őket kizárod az életedből.

Úgy tudják kimutatni, hogy szeretnek, ha elengednek.

Tények elé állítsd őket! Te mindenképpen menni fogsz, nem az engedélyüket kéred, hanem a belenyugvásukat.

Egy szülőnek ez a sorsa, attól még nem omlik össze a világ, ha "a gyerekek kirepülnek a családi fészekből".