Anyám zsarol, hogy ne költözzek el, mit tegyek?

"neki ennyi idősen még saját szobája sem volt"

Bírom az ilyen szülői válaszokat. Ha ő szenvedett, akkor te is szenvedj. Nem ám hogy jobbat akarjon a gyerekének! Hát nem irigyellek, kedves kérdező. :(

Javasold neki, hogy adja ki albérletbe. Ha nem is úgy hogy elköltözik. Pl főiskola, ha van a közelben, akkor fősulis lányoknak, mondjuk csak úgy, hogy az összes rezsit ők fizetik, és a kaját maguknak állják. Erre sokan ugranak majd!

Vagy egy családnak adja ki, és költöttön egy kisebb albiba.

Egy 75 m2 es lakásért, ha jó helyen van, akár 60ezret is el lehet kérni havonta. Az plussz a fizuja simán kijön, hogy egy garzonlakást béreljen, 20-30ezerért.

29 éves vagy. 11 éve nagykorú.

Jogod van a saját életedet élni. Amúgy, ha anyukád nyugdíjjas akár otthonba is mehet.

A nagyim is otthonban van, nagyon élvezi a sok pletykás öreglányt, mi pedig a családommal fenttartjuk a házát. A szobája érintetlen, bármikor visszaköltözhet, de esze ágába sincs, mondván: hagyni kell a fiatalokat élni!-

Az ő lakásáért ő a felelős.

Ha úgyis mindenre megvan a kész válasza - amivel mindig ellentmond neked -, szerintem ne érdekeljen, költözz el. Ritka egy önző ember az anyád.

Kicsit hasonló az én sztorim, bár ebben van egy alkesz apa, aki mindenre tojik és ha elköltözöm egyszer a híd alá fog menni. (cseppet sem, zavar, lehet mindenféle ocsmány jelzővel megilletni, majd ha átéli ezt valaki, utána vessen meg)

Igazából a lényeg az, hogy menj! Menekülj, mert a fejedre nő, és soha nem menekülsz, mert a rabjává tesz, pszichológiailag rettenetesen hatással lesz rád és ronccsá tesz a zsarolásaival, de úgy, hogy neked lesz rossz, ha el akarnál menni FELNŐTT létedre!

Menekülj! Majd rájön, hogy mégis el kell adnia a lakást.

Soha nem lesz normális párkapcsolatod, ha vele maradsz.

Még távolról is nehéz lesz, mert úgy is bele fog szólni.

Pár éve ismertünk meg a férjemmel egy szimpatikus középkorú párt. A férfi elvált pár éve és egy nagyon kedves nővel volt együtt, látszott, hogy jól megvannak. Összesen 2x beszélgettünk, de a pasinál nagyon gyakran felmerült, hogy így a mama, meg úgy a mama. Összeköltöznének, de a mama nem akarja (válás után otthagyott mindent a majdnem felnőtt gyerekeinek és hazaköltözött a mamához) Kb. májusban találkoztunk másodszor, aztán a napokban egy üzleti ügy miatt keresni kellett Őket, de a férfi nem vette fel a telefont és az e-mailre sem válaszolt. Ezért felhívtuk a nőt és megrendülve hallgattuk, hogy az 50 éves férfi főbe lőtte magát a nyáron. Egyszerűen nem tudott választani az anyja és a szerelme között. Őt már annyira megmérgezte a saját édesanyja.

Hozzá kell tennem, hogy egy rendkívül férfias, markáns, jóvágású, jól szituált, jó modorú, jó humorú kedves egyszerű, egyenes jellemű ember volt.

Ez nem biztos, hogy a legjobb történet volt a számodra, csak jelezni szeretném, hogy sajnos ilyen is előfordul.

Ha a magad lábára tudsz állni, hagyd ott.

53N.