Kidühönghetem magam valakinek?

Ez dicséretes! :)

Persze a nagymamád sem rossz ember, sőt! Az emberek nagy többsége ebben az esetben simán elraknák a telefont!

Én is találtam már nem egy telefont a buszon (buszsofőr vagyok). Eltettem, és vártam, hogy valaki megcsörgesse, nemigen volt időm arra, hogy kutassak a telefonkönyvben. Főleg hogy a telefon _nem_az_enyém_, és semmi jogom nincs benne keresgélni.

Ha nem keresik, nem hívják, este leadom a garázsban, hivatalosan, jegyzőkönyvileg, és keresse a gazdája a BKV-n.

De ilyen még nem volt, legkésőbb 1-2 órán belül megcsörgették, és visszaadtam a gazdájának.

A jutalom? Eszembe se jutott, hogy ezért/ilyenért jutalom JÁR. Megtaláltam, jött érte a gazdája, visszaadtam, mert nem az enyém, hanem az övé.

Persze kaptam jutalmat minden esetben, aminek örültem is. És hogy milyen értékű volt a jutalom?

-Egy tábla csoki;

-Egy doboz cigaretta (mikor a telefontulajdonos realizálta, hogy dohányzom);

-Két doboz sör;

-Szex.

Ilyen esetekben ugyanis nem a jutalom értékét kell nézni, hanem a gesztust.

Persze, volt olyan is, aki meg se köszönte, hogy a meglelt telefonját őrizgettem...

#12 vagyok.

Igen, bár egy ártatlan "visszaadom a telefont és hálából meghív egy kávéra és üdítőre" tranzakciónak indult.

Ja igen, lényeges megjegyezni, hogy hölgy volt az illető. :)