Mi ez, miért ilyen? Nem tudom már hogyan kezeljem ezt.

19éves lány vagyok. Apámmal alapvetően jó a kapcsolatom, muterommal többet balhézok, vele szemben jobban kiütköznek az ellentéteim.

Tegnap azonban olyan dolog történt ami miatt teljesen eltört a mécses. Néha vitázunk faterral is, de ilyen durván rég beszélt velem, teljesen megalázónak éreztem, nagyon rosszul esett, és mégis én voltam hibásnak titulálva.

A pulóverem újja kilyukadt 3helyen, mondom muternak "Jaj kiszakadt pedig csak 3x volt rajtam, kajak visszavinném a nőnek vagy kidobnám"

Erre fater elkezdett flegmázni holott nemis neki beszéltem mondom

-De mi baj, miért kiabálsz?

(ő) -Mert bunkó tahó vagy azért, és nem értesz értelmesen mert h*lye vagy meg hisztis csitri.

én: -de muternak mondtam, vele beszéltem (higgadtan)

ő orditva: fogd be a p*fád, én öltöztetlek meg etetlek te meg visszaugatsz...

én higgadtan : -de ha a melóba van baj ne rajtam tölsd ki.

ő orditva, és közben késsel hadonászva mert kenyeret vágott:- fogd be a p*fádat, jövőhéten letakarodsz a lenti szobába vagy fel is út le is út.

(a lakásunk 2szintes fent van a szobám, imádom,az én elképzeléseimet tükrözi, én festettem rá mintákat, én álmodtam meg. és a felső szintet télen nem akarja füteni, de szerintem meg lehetne oldani hogy csak az én szobámba van kinyitva a radiátor. és azt akarja h legyen lent a szobám, ami most tök fura egy lomos szoba, nyáron pedig sok a bogár bent mert beszöknek.)

Mondom neki: -kiraksz?

erre ő vörös fejjel:-igen b**+ kiraklak, mert egy hü*egyerek vagy.

én: _ de mibaj nemértem

ő:-csak te vagy a bajom b**+

én:-de megsem kérdezted még mivan velem, milyen volt a napom, ma még nemis beszéltünk.

ő: nem is érdekel...takarodjál fel mert felpofozlak.

Feljöttem a szobámba és elbőgtem magam 1.nem értettem min akadt ki, 2.mióta hazajött engem piszkált, már többször tette a megjegyzéseket rám aznap.

Bezzeg mikor barátom átjön én vagyok beállítva ugy hogy "menjél fel begubózott, hü*e"

Barátom látta hogy sirok nem értettem mivan, nagy nehezen elmondtam neki, csodálkozva nézett. De nem akartam neki panaszkodni.

Jövök le erre muter :-apádnak igaza van, elviselhetetlen vagy, énis hányok tőled sokszor, ahogy beszélsz másokkal, megérdemelnéd hogy megverjen.

Ma reggel köszönök faternak vissza se köszönt... muter is egész nap engem hibáztatott mondom "nemis köszön?" erre ő "ne csodálkozz megérdemled, ahogy beszéltél tegnap, örülj h nem tép meg korán reggel és legalább rád néz"

Értetlenül néztem, akkor sem értettem min borult ki tegnap.

Elég fura érzés volt, ma sminkversenyre mentem nem is kivánt sok sikert fater pedig rengeteget dolgoztma és tudta h vágyok.

Végül utolsó lettem erre mondja most muter "Hát...nem lepődök meg hogy nem nyerél, én tudtam hogy max utolsó leszel, számitott rá mindenki"

kicsit rosszul esett, hogy biztatás helyett ezt mondta.

Egy csaj nyert, a modellem szerint is bunda volt a verseny, a csaj aki nyertr nagy kedvenc a tanárnál és a tanár szóval tartotta a zsürit, és közben mosolygott meg kacsintott a versenyző csajra, persze ő nyert.

erre muter "Jó nemkell irigykedni, ő jobb mint te ugylátszik mindenki jobb volt nálad, ezért nem kellett volna elmenni, tudtam h nem nyersz"