Miért ilyen Anyum? Miért nem "értékeli" az aggódásom?
A helyzet a következő:
Anyum megbetegedett. Ritkán van bármi baja, de akkor nagyon rosszul van. Egész éjjel 1 órát aludt, én ott ültem végig az ágya mellett, mert aggódtam érte. 38,5 fokos láza volt, és 4 órakor már a munkahelyén volt, mert most ő nyitott.
Délelőtt elmentem a gyógyszertárba és vettem neki Neo Citrant, meg Nurofen fortét, mert ezek többet érnek, mint egy Algopyrin.
Amikor hazaért és meglátta, felcsattant, hogy reméli azt nem neki vettem, meg hogy én minek bosszantom, van elég baja...:(
Nagyon rosszul esett, mert tényleg az utolsó pénzemet költöttem el Rá. Egész délután fanyalgott, hogy ő nem issza meg, ha sz*r íze van, meg ilyenek.
Én elhiszem, hogy beteg, meg sz*rul van, segítek itthon mindenben, amiben csak tudok, de ez nagyon rosszul esett.
Amúgy nagyon jó a viszonyunk, nagyon szeretjük egymást (ketten vagyunk sajnos, apum meghalt), de ilyen téren makacs, mert nem szeret gyógyszert szedni.
Én sem, de ha muszáj, akkor muszáj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!