Ossze vagyok zavarodva jo lenne beszelgetni valakivel. Valaki?
Sziasztok!
22 eves lany vagyok, jelenleg van baratom, de ugy erzem o mar nem akar engem, illetve nem biztos abban, hogy engem akar... ami elmondhatatlanul faj.
Ennek ellenere ugy erzem mindennel jobban vagyom arra, hogy Vele legyek... egyszeruen nem tudom illetve nem tudnam elfelejteni... szerintetek lehetseges, hogy meg belemszeret ujra? Vissza lehet hozni az elveszett erzelmeket? valaki volt hasonlo szituacioban ? Szeretnem ha lenne valaki akivel megoszthatnam az eletemet, a gondolataimat, az erzeseimet, es hogy kimutathassam mennyire szeretem azt aki a parom, es ezt szeretnem forditva is erezni, mindennel jobban vagyok arra, hogy szeressenek es legyen egy biztos pont az eletemben, akire tudom, hogy mindig es barmikor szamithatok. Tul sokat akarok ??
Szia!
Én még nem voltam ilyen helyzetben, de írhatsz, hogyha szeretnél, szívesen meghallgatlak! Jólesik, mikor valaki meghallgatja az embert, szóval ezért ajánlom fel, hogy esetleg meghallgatlak, ha gondolod.
A leírtakból ítélve te nagyon ragaszkodsz hozzá, sőt talán túlságosan is. Lehet, hogy ez neki túl sok. Nem hagysz neki elég teret, ezt sok férfi rosszul viseli. Szükségük van szabadságra.
Ritkán történik meg (bár nem kizárt), hogy egy kihűlt kapcsolat újra éled. Nem sok esély van rá. Ha szeretne, nem akarna elmenni tőled.
Ezt el kell fogadnod. Ne alázd meg magad azzal, hogy olyan szekér után áhítozol, amelyik nem akar téged elvinni. Neked kell elengedned! Ez az egyetlen amit most emelt fővel, nőhöz méltó módon megtehetsz. Sírás, lelki zsarolás nélkül. A fériak ezt nagyon, de nagyon nem szeretik. A nők kedvenc fegyvere, de rém idegesítő.
Az igazi társ nagy kincs, nincs minden bokor alatt. Ha megtalálod, ne árasszad el tetőtől talpig, szeress ésszel. Tanuld meg kezelni az érzelmeidet. Ezerszer nagyobb eséllyel lesz jó kapcsolatod és jó társad.
Szia!
Egy ősi régi mondással kezdem (remélem jól emlékszem rá): " ha valaki el akar menni, azt el kell engedni, ha visszajön akkor örökre tiéd, ha nem akkor sosem volt tiéd"
Amúgy hasonlót éltem át mint, te csak mi akkor már házasok voltunk. Akkor szerettem volna ha újra felélednek az érzelmei..... mindent megpróbáltam... utólag nem bánom, sőt, köszönettel is tartozok neki, hogy elment, bármilyen furcsa is. Mivel azóta megtaláltam a másik felemet. Az ex-el is szép és jó volt minden.... de most a párommal gyönyörű és igazán boldog az életem.
Tudom, most a te helyzetedben ez nem vigasz, hogy találhatsz valakit aki hasonlóan fontos lesz számodra. Mikor az exem elköltözött én sem hittem másoknak...hogy felejtsem el kezdjek új életet..stb. Utólag azt is tudom, hogy igazuk volt.... és 22 évesen hidd el nem a világ vége ha szakítanak veled, és hidd el megtalálod még az igazi másik feled.
Gyakran akkor tudjuk meg, hogy valaki mit jelentett nekünk, ha már nincs velünk. És ez pláne igaz, ha mondjuk túl sokat vagytok együtt, esetleg te egy picit túl sok vagy neki. Ez persze nem biztos, de előfordul az ilyen is. Ezért azt mondom menjetek egy kicsit külön. Hisz ha valóban és végérvényesen nem akar már téged, akkor legalább emelt fővel, emberekhez méltóan zártátok le a kapcsolatot. És mindeközben te is átgondolhatod a dolgokat, hogy talán, ha ő már annyira nem akarja ezt az egészet, akkor számodra is van élet ő utána. Mert megmondom őszintén, én nem hiszek az egyoldalú szerelemben. Egy szerelem az valami közös. Ha én nem vagyok olyan fontos valakinek, akkor hogyan lelkesedhetnék én őérte?
De mondom, az is lehet, hogy kicsit eltávolodva a dolgoktól ő fogja más szemszögből látni az egészet és esetleg rájön, hogy nélküled rossz neki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!