Mit tehetnék? Az öcsém nagyon agresszív! (hosszú, de súlyos)
20 éves lány vagyok, a szüleim elváltak, én és a 17 és éves öcsém édesanyámmal élünk egy száz négyzetméteres kertes családi házban, az emeleten. Alattunk anyu nővére és a lánya, mellettük pedig anyuék szülei. A ház jó állapotban van, szép előkert, terasz, minden egyéb. Hátul a kertben nagyszülők tevékenykednek, zöldséges, gyümölcsös és egypár csirke is van, de be vannak zárva, nem rohangásznak.
Ezek normális körülmények szerintem(és a legtöbb normális ember szerint), de az öcsémet három éve elkezdte zavarni minden az életünkkel kapcsolatban.
13-14 évesen visszahúzódó gyerek volt, ilyen kis "nyomi", nem mert senkihez szólni, apám stílusa szerint öltözött, fogszabályzós lett, és kijöttek a pattanásai, serdült.
Gondoltam mivel rendes gyerek, kikupálom hogy férfiasabb legyen, több legyen az önbizalma. Elvittem fodrászhoz, választottam neki rendes ruhákat, amit a korosztályában nem néznek ki, mutattam neki egypár zenét, ilyenek. Aztán elkezdte élvezni a helyzetet, mert ezek sokat dobnak és a korosztálybeli lányoknál bejönnek ezek a dolgok. DE átesett a ló túlsó oldalára! MINDENBŐL a legjobb kell neki! Elkezdte nézegetni magát a tükörben alsógatyában, egyfolytában mutogatja magát anyám meg előttem, elégedetten nézi a testét(sovány, egy kis izommal), minden mondatához valami öndicsőítő megjegyzést tesz. Már a nagyon márkás ruhák kellenek neki, ami alatta van, nem méltó hozzá, többtízezer forintos lézeres arckezelésekre járt, a pattanások miatt, míg nem kiderült, hogy ételallergiája van, szinte mindenre. Ezért anyámat hibáztatja, szó szerint mondta neki, hogy miatta lett ilyen ezért próbálja neki megadni a legjobbat viszonzásként, ha már elcseszte. Anyám minden szart megengedett neki(lányos ház vagyunk, megbecsülik az egyszem fiút-.-) havonta jár fodrászhoz, három télikabátja van, meg több ruhája mint nekem, pedig lány vagyok, és még többet akar. Ezek szerinte csak normális igények, miért nem kaphatja meg őket.. Már több ízben kiakadt, hogy szar házban élünk, a csirkék miatt, a bútorok miatt nem mer idehívni senkit, erről anyám tehet, mert így nincsenek barátai. MINDENKIT lecsicskáz, mert többször bukott, most 18 júniusban lesz és kilencedikes. Egyfolytában nyavajog, hogy nem engedhet magának meg mindent, mert anyám keveset keres(200valamennyit, plussz a gyerektartás apámtól kettőnkre 100) Húszezer forintos zsebpénzt kap, a legnagyobb szoba az övé a házban, nemrég vett nagyondrága bútorokkal, újtvvel, újgéppel, franciaággyal, minden szarral. Meggyőződése, hogy több pénzt tudna keresni, mint az anyám, mindenféle tervvel előáll, amire pénzt kunyerál anyámtól, kezdve a pénzbedobós kv automatáknál, egészen a netes roulettejátékig. Anyám szerencsére tartotta magát, és csak roulettre adott pénzt, 10 ezret, amiből az öcsém 30at csinált, de aztán eljátszotta mind, szerencsére erről lemondott. Anyámat érzelmileg zsarolja, hogy a fiáért mindent megkéne tennie, meg hoyg nem tud ilyen putriban élni, ilyen szar körülmények között. (nagyon rendes lakásunk van) Anyámnak már az elején mondtam, hoyg nem normális h átköltözik a legkisebb szobába, az öcsém kedvéért, de az elejénmindent engedett neki. Már ott tartunk, hogy reggelente a bojlernyi melegvizet is kifürdi, mert normális ha az ember melegvízben akar fürdeni(nekünk ritkán jut). Nincsenek barátai, cszik, ezért magántanuló lett egy évre tavaly, mert nem lehetett bekényszeríteni az iskolába, ahova nem szívesen járt, mert nem votlak barátai, mindenki utálta, "az összes kis csicska volt" Anyám ezért is magát okolta, hogy hoygan kéne barátokat szerezni a 16 éves fiacskájának, amit öcsém zsarolt rajta, hogy anyám miatt nincsenek barátai, mert ha több leckéjét megírta volna(öcsém egy rohadt könyvet nem olvasott el soha, anyám írta a dolgozatokat, mert "mindenkinek az anyja írja") akkor nem itt tartana. Többször kiakadt, mikor ki akart erőszakolni valamit, hogy meg akar halni, szar az élete, mittudomén..anyám megsajnálja, mert a fia..
Szóval öcsém előállt az ötlettel, hogy járjon küzdősportos tanfolyamokra, ott lesznek barátai, anyám belement. Barátok nem lettek, de az agresszió nőtt, eddig csak csapkodott ajtót, falat ilyesmit, de már minden veszekedésnél, ha hallom, hogy abbamarad, az annak a jele, hogy az öcsém az anyámat fenyegeti, vagy a nyakát fogja, hogy hallgasson, ilyenkor átmegyek, kituszkolom az öcsémet, aki visszamegy a szobájába. Anyám nagyon hisztis, sokat kiabál magának, akkor is ha nincs ott senki de ez nem normális. Öcsém már többször mondta h csicskák vagyunk, a kussolj napi szinten többször elhangzik a szájából. Anyám nem akarja nevelőintézetbe adni, mert elcseszné mégjobban az életét, meghát a fia. Férfi ugye nincs a háznál sajnos ő a legerősebb. Ha a barátom átjön, és épp akkor kell átmennem, nagyon kínos, mert kérdezte már h segítsen e, de minél távolabb iygekszem tartani ettől. Nem tudom mi lenne a teendő, van az öcsémnek magántanára több tárgyből, szerinte az öcsém egy zseni, fényezi összevissza, érdekes a tanulmányi eredménye ezt nem mutatja. Nem tudom mit kéne tennem, mert anyám nem képes semmit, de most is akkora balhé volt, hogy szerintem addig kell valamit csinálni, amíg nem nagykorú, mert ilyenért simán börtönbe kerülne..
válasza:
válasza:Kettő darab mocskos nagy pofon, ez a ti megoldásotok. Nem megverni kell, épp csak megtanítani neki, hogy "hol a helye". Nem albérletet kell neki kivenni, hanem átköltöztetni a legkisebb szobába, elvenni a gépet és közölni, hogy amint emberként viselkedik, emberként is fogtok bánni vele. Aztán betartani. Nem szólni hozzá, annyi kaját kapjon, amennyi kell, nasi, csoki, akármi NINCS, több ruha NINCS, új telefon NINCS, bármi, ami nem létszükséglet: NINCS. Tusfürdő, sampon, törülköző a fürdőben, kaját kap (suliba vigyen szendvicset), csak épp minden másról kell lemondania. Annyit kapjon, amennyit MEGÉRDEMEL.
Nem telne bele egy hónap, és térden állva könyörögne, hidd el nekem.
Már évek óta mondom anyának, hogy ne hallgasson az öcsémre, de ilyenkor rám is borzasztóan ki van akadva a semmiért, hogy nincs bevetve az ágyam, a pizsamám esetleg a fotelban van, meg ilyen hülyeségeket úgykezel, mintha egyenértékű lenne öcsém viselkedésével, és a kiabálás, amit öcsémnek nem mer, nálam jön ki.. és én leszek a semmirekellő, meg mittudomén.
Ha meg később akarok vele beszélni, mikor nem volt nagy balhé, mondjuk egy hétig, akkor mindig mondja, hogy dehát most lacus rendesen viselkedik, minek ilyenről beszélni(ilyenkor sem viselkedik normálisan, de ezek már nem tűnnek fel anyának, pl h leszarozza a bablevest, mert parasztkaja)
Most is hallom, hogy megint anya szobájában van az öcsém..
Ha anya nincs itthon, akkor egy darabig gyűlik benne(már volt ilyen, hogy elutazott) hogy neki mit el nem kellett szenvednie, amíg nem volt ott, nem volt aznapi zsemle, csak a tegnapi kaja volt..ezzel is zsarolva, hogy ne is menjen el sehova
Egy darabig igyekeztem meggyőzni anyát, hogy az öcsém költözzön apámhoz(jobb körülmények között él mént mi, egy páréves emeletes kertes házban, minden luxussal. De anyám nem akarta, mert akkor összeverekednének. Olyan világot teremt, ahol az erősebb mindent megtehet, nemártana ha találkozna valami vetélytárssal..
válasza:Még az öcsédé is lehet sikertörténet, ha nem a homokba dujátok a fejeteket!
Elhiszem, hogy kevesebb idegből jönne ki anyud, ha elmenne a srác egy alérletbe, de most őszintén, szerinted egy 17 éves gyerek, akinek iskolába kell járnia, annak szabad egyedül laknia? A leges legnagyobb hiba ez lenne! Ja, hogy még nincs 18, az úgy más. Akkor csak diákmunka lenne neki,de az is megtenné. Ha annyira nagyra van a szája, hogy ő többet tudna keresni mint az anyud, akkor nem kell benne visszafogni, de segítni se kell neki. Keresse meg az árát annak a luxusnak, amire vágyik. Nem ő lenne az első aki így tesz.
Utolsó, teljesen egyet értek.
Rettenetes káosz lehet ennek a gyereknek a fejében, valami nagyon nincs rendben és az, hogy elküldjük, legyen egyedül, addig se nekem kell ezt hallgatnom, az NEM MEGOLDÁS!!
A keményent, nem erőszakra értettem, hanem kitartásra, az ultimátumokkal kapcsolatban. Ezt leginkább a zsebpénznél és a többi extra kiadásoknál kell kezdeni.
Aztán majd ha hazahozott egy olyan bizonyítványt, amibe nincsen bukás, akkor lehet egyezkedni a többiről.
Komolyan nekem az az érzésem, hogy a szülő-gyerek kapcsolatokban lemaradt a dackorszaknál.. Akkor oda kellene visszamenni és újra kezdeni. Mert ha úg viselkedik, mint egy 2 éves, akkor nem kell vele felnőttként bánni sem.
Én azért gondolom jó ötletnek, hogy egyedül legyen, mert akkor talán nőne az igénye a társaságra, lefaragna az elvárásaiból másokkal szemben, és nem lenne mindenki kis csicska, hanem értékelné az embereket. Abból indultam ki, hogy aki éhezik, az jobban örül a kenyérnek és víznek is.
A diákmunka ötlete már felmerült egy éve, mikor betöltötte a tizenhatot, de ő "nem fog olyan szar kis pénzért dolgozni" sokkal nagyobb tervei vannak(kv automatavétel) amikhez csak kezdőtőke kell, és nulla melóval sok pénzt szerezhet, anyagi forrás meg megvan rá, akkor miért akarják még dolgoztatni is..
A pszichológus anyát is behívta és csak annyit sikerült mondani, hogy ki kell mozdítani a számítógép elől közös programokkal, és hogy írassa csoportokba, hogy szocializálódjon. Az összes közös program szar volt mert elviselhetetlen, a küzdősport meg csak rontott a helyzeten, másra nem volt hajlandó menni.
válasza:Én azt mondom nem olyan vészes ez (pedig problémás fiatalkorúakkal foglalkozom, szóval láttam már cifrákat). Az öcséd kamasz... nehéz elviselni, de ki fogja nőni. Durván viselkedik ez tény, de ennél meredekebb dolgokat is csinálhatna.
Az, hogy mindenből egyre drágább dolgokat akar részben annak köszönhető, hogy elkapattátok, másrészt meg sok közösségben, tényleg az az értékes akinek mindenből a legjobb van (ez a kamasz srácoknál főleg érvényes)
A magántanulósággal rontottátok el őt igazán, mert így nincsen közösségben, és nincsen rendszeresség az életében. Rá kéne venni, hogy vissza menjen az iskolába, ha a régi nem tetszett neki, akkor egy másikba..
A küzdősport nagyon is jó. Valószínű az agresszió amiatt következik be mert egyrészt kamasz, másrészt az alaptermészet is hozzájárul. A küzdősport inkább megtanítja, hogyan kezelje az agresszióját...
Az is gond, hogy nálatok férfimodell.... Vagyis ott lenne a barátod! Ő nem foglalkozik az öcséddel? Néha elmehetnének közösen bulizni, vagy kondizni. Ha vele beszélgetne akkor más mintát is látna, és rájönne, hogy nem csak az agresszión keresztül éli meg a férfiasságát.
Nevelőintézet: ilyen nincs, hogy a szülő beadja a gyerekét. Nevelőintézetbe bírósági végzéssel lehet bekerülni, ha a fiatalkorú bűncselekményt követ el, de még nem olyan súlyosat , hogy börtönbe kerüljön. Másfelöl meg egyáltalán nem sikeresek ezek az intézetek a nevelés terén (magas a visszaesési ráta)...
Én nem tudom mi volt a legutóbbi balhé, de nem kell nagyon rágörcölni, mert annál jobban fogja csinálni. Támogassátok őt abban, ami jó. Dolgozni is elmehetne, hogy fizesse a cuccait, és bízzatok rá házimunkát is...
Utolsó válaszolónak:
Már visszament a suliba tavaly, két tantárgyból bukott, magántanár mellett, most is ott van, másik osztályban új emebrek között, de itt sincsenek barátai. Ez a negyedik közösség, ahonnan ki van közösítve(legalábbis gondolom, mert nem jár sehova, egyáltalán.) ebből is látszik, hogy nem a közösséggel van baj, tehát a váltása nem hozna eredményt.
Minden téren dicsérve van, mivel itthon mindig a tükör előtt áll, és fényezi magát, hogy milyen jól néz ki a teste, anyám is dicséri egyfolytában, hogy szegény fiú jobban érezze magát(anyám magát hibáztatja az öcsém egypár pattanása miatt, amit a lézer nem vitt le)
A magántanára is dicséri, szerinte egy meg nem értett zseni, akit a gonosz tanárok buktatnak, onnan is hallom, mikor anyával beszélnek telefonon, hogy meg tudott oldani egykét feladatot, ez mekkora teljesítmény.
Szerintem azért tartja magát többre, mert másoktól is ezt hallja.
Ugye a lányoknál is sikere van, mert megfelel a korosztály ideáljának.
Mivel ha akárkihez hozzászól csak magáról beszél, róla folyhat a társalgás, volt olyan, hogy anyával beszéltünk, hogy mit vegyen fel randira, odajött hogy elmondja az új pénzszerzési tervét, és mikor közöltem, hogy most nem róla folyik a társalgás, és szerenténk befejezni, közölte, hogy ki a szart érdekel, és beszélt tovább magáról.
A barátom sem viselte el, az önajnározását, de nem szólt semmit, csak elmondta az ötleteiről, hogy hülyeség ezért meg ezért meg ezért.. Ezek után öcsém visszajött új tervekkel, és kezdődött előről minden. Nem akarom belevinni a barátom, mert normális esetben az ilyen embert messziről elkerülik(ahogy az előző négy közösség tagjai tették)
Már többször meg lett mondva, hogy maga miatt nincsenek barátai, mert nem képes empátiára, nem érdeklik mások stb. de a reakció az volt, hogy dehát ha jól néz ki meg okos, akkor most tagadja? meg hogy nem tehet róla, hogy mindenki csicska..
Azzal viszont tisztában vagyok, hogy a korosztálya legtöbb tagjának problémái vannak, de nálunk az ő korában inkább azzal foglalkoztak a fiúk, hogy nem vagyok elég jó, hogy valaki szeressen, és nem azzal, hogy lefektessék a könnyenkapható csajokat, és villogjanak mindennel amivel lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!