Csak szerintem furcsa, hogy 30 évesen mindig a barátok a legfontosabbak?

Az igazi barátok természetesen mindig is fontos szerepet fognak betölteni az életünkben, de az lenne a jó és a természetes, hogy első helyen azért a családunk álljon és a párunk (nem egy-két hónapos, hanem tartós kapcsolatra gondolok, mikor már valakivel összekötöttünk az életünket), hiszen vele fogjuk az életünket leélni előreláthatólag, vele osztunk meg mindent, ő lesz a gyerekünk anyja/apja, vele lesznek közös terveink.

Ráadásul a párunk jó esetben az egyik legjobb barátunk is lesz egyben egy idő után.

Persze megszakadhatnak párkapcsolatok is, de ugyanúgy megszakadhatnak barátságok is.

Ezt én sem értettem soha. ha a pasim elhagy...miért a barátaim nem verhetnek át? Deehogynem. Mondjuk nekem mindig csak kevés barátom volt és egyikkel sem volt ANNYIRA szoros kapcsolatom.

Nekem ha saját családom lesz, akkor nyilvánvalóan a gyerekeim lesznek a legfontosabbak, aztán a férjem, aztán a szüleim és utána a barátaim és az egyéb fontos rokonok. Mondjuk én olyan családban nőttem fel, ahol a szülőknek egy volt a baráti körük, úgyhogy csak együtt jártak el a barátaikkal NAGYON RITKÁN bulizni, főleg ilyen családias gyerekekkel együtt beszélgetős dolgok voltak. nem néztem volna jó szemmel ha anya vagy apa eljárogatott volna a saját barátaival, mármint ha ők ketten együtt elmennek valahová valakikkel az ne gáz, mert ők egybe tartoznak. De ha csak az egyikük vagy mindkettőjük eljárna külön-külön én úgy érezném, hogy szétszakadna a család...