Miért nem érdekli a szüleim?
Kérlek, ne szidjátok őket, mert nagyon rendes, törődő szülők, figyelnek rám. Ha kell, lekiabálnak, szabályoznak, megvonásokat iktatnak be, de egy valami nem érdekli őket: a cigi. Egyszer volt erről egy elbeszélgetés, apa komolyan vette, anyu vigyorgott, de azt mondta, csalódott bennem. Azóta viszont semmi. Persze szoktak piszkálni, gúnyolódni, pl. múltkor is megszagoltam a felsőm, mert jó illata volt, erre anya: igen, cigi szag van. Máskor épp vécén voltam, mikor hívott, így később vettem fel, akkor is mondta, hogy biztos cigiztél. Múltkor elmentünk kávézni, ő rágyújtott közben, majd megkérdezte: most te is elszívnál egy szálat, nem? Mkor kérek tőle valamennyi pénzt, akkor is megszokta kérdezni, hogy na mi van, cigire kell? Ám ennyiben is hagyja. Vagy tegnapi eset: beteg vagyok, felhívott szintén telefonon, én meg köhögtem. Arra is azt mondta, hogy biztos cigiztem, holott tudja, hogy már 2 hete torokgyulladásom van. De mikor ezekkel a piszkálódásokkal jön, mindig vigyorog. Apa is rá szokott kérdezni, hogy na mi van, nem cigizel már? vagy cigiztél?, de ő kevesebb gúnnyal, komolyabban. És ezek a helyzetek egyébként nekem nagyon kellemetlenek, előttük nem is cigizek, sőt, tagadom is, mindig eldugom a gyújtót, dobozt, holott tisztában vagyok vele, hogy tudják. Talán ezért csinálják, hogy kicsit elgondolkozzam, vagy égjen a fejem, nem tudom. De komolyan tényleg nem volt soha semmi, nem ordibáltak, nem vontak meg ez miatt semmit, ugyanúgy elengedtek egy adott helyre, nem kutatják, hogy hol van és elvegyék. Ez nekem nagyon furcsa. Vajon miért csinálják ezt? Rosszabbul vennék, ha pl egyszer berúgnék ( nem szoktam), mint ezt, pedig ez azért jóval károsabb. Talán mert ők is korán kezdték, 16-7 évesen? Köszi előre is!
17L
De, pontosan, hogy érdekli őket, mit csinálsz - éppen ezért szúrják be mindig a mondandójuk közepébe a cigitémát.
Az, hogy nem hisztiznek, visítanak és üvöltöznek, az egy dolog. Attól még igenis zavarja őket, csak szofisztikáltabban, illetve gúnnyal, iróniával meg apró hátbadöfésekkel, ilyenekkel kezelik a helyzetet.
Pont az a céljuk, hogy elgondolkodj (azaz pl. megírd ezt a kérdést).
Nyilván lehet bennük egy adag tapasztalat is, azért nem kiabálnak, tiltanak rögtön, mert tudják, ez a módszer rájuk sem hatott.
Apám pl. nagyon csöndes ember, sosem üvölt semmi miatt - de nagyon alattomosan szokta kimondani, mennyire idegbajos tőle. (És ha kell, elmagyarázza, hogy suttyó korában ő is szívott a haverjaival, abból a régi erős fajtából, de mégsem szokott rá.) Akkor úgy szúrnak a szavai, váratlanul. (Akkor is, ha körülöttem mindenki dohányzott, csak én nem, de a ruhám beszívta.
A dohányos szülők nemigen szokták a cigizés miatt leszidni a gyereküket. Elég hülyén is venné ki magát a dolog, úgy tiltanak a dohányzástól, hogy közben ott ég a kezükben a cigi...? Érted. :-)
Az én szüleim is dohányosok, s egyáltalán nem voltak meglepve, mikor én is rászoktam. És ugyan pénzt nem adtak rá soha (tehát nem támogatták), de nem is veszekekedtek miatta, szerintem tudták előre, hogy előbb-utóbb rászokunk mi is (a testvéremmel).
nekem ugyan ez volt anno. Amíg nem töltöttem be a 18-at...
eleinte mindig tett egy megjegyzést apum röhögve hogy nah cigi szagom van vagy hasonlók (nálunk mindenki erős cigis és hát a lakásban is cigiztek, így nem volt nehéz "titkolnom" párszor le is buktam, de nem szólt semmit. Aztán ,mikor betöltöttem a 18-at apum előtt is cigizhettem.
nem igazán tudnak mit tenni. Gondolom, ha leszidnának vagy bármit csinálnának, hogy ne cigizz akkor is rágyújtanál nem? szerintem ők is tudják ezt nagyon jól, ezért nem szólnak úgy
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!