Hogyan kezelhetném a szituációt és "szoktathatnám" át párom a "saját" otthonunkba?
Holnap összeköltözünk párommal. Az ő szülei kb. 3 villamosmegállóra laknak (nem direkt lett így kiválasztva, csak épp megtaláltuk álmaink lakását), az enyémek nem pestiek.
Illetve pontosabban: én holnap költözök, ő jövő héten, haverja szabadidejének függvényében.
Mégis, most mikor mondja hogy mit tervez hétvégére meglepődtem. Mondja, miután kicuccolok, menjünk át az ő szüleihez, és aludjunk (mint az eddigi fél évben hetente többször...) az ő, cirka 10 nm-es szobájában.
Hangsúlyozom: mikor már kivettük a TÁGAS albérletet, ami az új otthonkánk kéne, hogy legyen.
Azt is mondta, hogy mivel haver csak jövő hét közepén tudja átköltöztetni, hát, addig bizony néha kicsit egyedül kell lennem. Ledöbbentem. Előtte párszor felajánlottam hogy majd vasárnap cuccoljunk át pár lényeges dolgot (ágynemű, ruhák, tisztálkodószerek) tőlük, de rám hagyta, mondta, "majd meglátjuk". Most meg jön ezzel.
Nagyon nehezen szakad el a szülői háztól pedig már saját bevallása szerint is majdnem megfulladt ott. (nagy gyanúm hogy az átmeneti Internethiány is közrejátszik az új helyen)
Mit tehetnék? Tudom, mi nők legyünk az "okosabbak", de én nem vagyok jó ebben a "manipulációban". Hogyan "szoktathatnám át", vagy megteszi ezt az idő? Szeretném ha ő is vágyna rá hogy "otthon" összebújjunk a kanapén, együtt vacsiznánk, elgépeznénk egymás mellett, mint egy normális pár.
Egyébként minden ok velünk, párom kicsit bogaras de nekem is megvannak a magam dolgai.
UI: azoknak, akik már készülnek írni a "nem szeret, rossz ötlet volt az összeköltözés" kommenteket: ez bőven megfordul az én fejemben is, és tudom, nagyon óvatosnak és türelmesnek kell lenni, hogy jól süljön el.
Tetszik neki a lakás és ő ösztönözte az egész ötletet, magát ezt a lakást is, de nincs 100%ban kibékülve az árával, ezért szerintem rossz az első benyomása róla. Meg hát egész eddigi életében (28 év) otthon élt.
És a jövőbeli kérdésekre a válasz: igen, kell nekem ez a férfi, mert egyébként imádnivaló. Az vesse rám az első követ akinek semmi hibája nincs.
válasza:
válasza: válasza:Hát szerintem igazán ott aludhatna,attól még,hogy nincsenek ott a cuccai/cuccaitok.Gondolom ágy,takaró,párna,lepedő,ágyneműhuzat azért csak van!(meg egy szappan a fürdéshez!).Más nem is kell.A többit meg apránként!De nehogy már emiatt 1hetet külön aludjatok :D
Az is lehet,hogy tényleg 1nap alatt minden cuccát már ott akarja tudni,és ezért halogatja(bár ez igencsak furcsaság..)
Ha nem jön át veled egyidőbe,akkor tart házibulit,aludjon nálad 1-2 barátnő v nem tudom...
Bocsi de valahogy nem tudom elképzelni a szituációt...Állj a sarkadra:)))
válasza: válasza:Te ismered a párodat,te tudod,hogy mit érez irántad.
Én szerintem csupán azért viselkedik így,mert azt hiszi így is jó..Nem kell aggódnod.Idővel szép lassan átmegy,és a végén már megkapod majd azt is,hogy a költözés,a lakás minden az Ő ötlete volt,és bizony milyen jó ötlet..:)
Legyél türelmes,pár nap és ott lesz veled.
válasza:Mondd meg neki. hogy te bizony a hétvégét, az új otthonotokban (így emeld ki) töltöd már és terveid szerint ez alatt többször szeretkezni fogsz, de az már csak a te pasidon múlik, hogy kivel. :)
Ha ő inkább a szüleinél akar lenni, akkor megoldod más érettebb férfi emberrel, de persze ha mégis ráérne.... :)
válasza:"...Kedvesem, itt az az alapprobléma, hogy te nagyságrendekkel jobban akarod ezt az összeköltözősdit, mint a drága párod...."
Jó de ha már belement a párja ebbe az összeköltözésbe akkor ne idétlenkedjen.
Először is köszönöm mindenki válaszát!
ma 21:15 - írtam, a dolog megfordul az én fejemben is. Ott van hátul a tudatomban. Nem az a kérdés, ki szeretné jobban, hanem hogy hogy tehetném számára minél kellemesebbé az otthonunk.
ma 21:16
igazából grabancon ragadtad a lényeget. Ő tényleg azt hiszi, ez a jó, a természetes. Kicsit lusta és szerintem picit fél az egész hercehurcától is mellé. Most türelmes leszek, nem akarok emiatt konfliktust, de megfogadom a
ma 21:15-es válaszoló tanácsait is :)
ma 21:22
ez zseniális, köszi :D Biztos eljátszom, hisz már alig vártuk hogy nyugodtan, hangosan csinálhassuk, ezt bizony szépen az orra alá dörgölöm, remek módszer, eszembe se jutott. :)
ma 21:23
sajna az "idétlenkedés" néha jellemző páromra, ismerem és ennek ellenére is szeretem, de Te, kedves 21:23, megint rámutattál a lényegre. De hát hogy is lehetne az ilyet kezelni? Türelemmel, ráhagyással - szerintem. Ha meg más tud jobbat, hát, azért írtam ki a kérdést.
válasza:Én a helyedben rövidre zárnám a dolgot. Az albérlet már megvan, a te cuccaid ott vannak/lesznek, te már a közös otthonban élsz. Nyugodtan mondd meg, hogy te már "otthon" szeretnél vele lenni kettesben, nem a szülőknél vendégségben.
Mármost ha egy 28 éves pasi, egy kiegyensúlyozott jó kapcsolatban, egy közös elhatározás nyomán bérelt lakás helyett a szülői ház menedékét választja...??
"Tudom, nagyon óvatosnak és türelmesnek kell lenni, hogy jól süljön el." Ne haragudj, de számomra ez a mondat értelmezhetetlen. Nem tudom mióta vagytok együtt, és te hány éves vagy?
Tudod az együttélés, a közös fedél épp arról szól, hogy az ember szereti, akarja a másikat. Mindenhogyan. A nap 24 órájában. Ha valakit "oda kell szoktatni" a közös otthonba, hát az olyan...izé...:-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!