Miért van ez így, hogy a páromnak semmi és senki sem jó, mindenben csak a hibát keresi?

3 kisgyermekünk van, nagyon jól tudom miről beszélsz!!! En 35/f vagyok. Hidd el a legtöbb addig jól müködő kapcsolat ebben a fázisban megy tönkre! Ha most hagyod elhatalmasodni az elkeseredettséget, talán soka vissza nem fordítható dolog következik be!!! Valóban Neked kell türelmesnek lenned, pedig Neked valószínűleg nagyon hiányzik a kedvesség, figyelmesség... És hogy elkeserítselek, fél év elteltével még korántsem biztos, hogy vége lesz ennek! Ha valóban problémás volt a párod ez előtt is, de Te elfogadtad, és most is képes vagy áldozatra, legyél türelmes. Esetleg annyit megjegyezhetsz normális hangon: figyelj, tudom hogy most nehéz Neked, szeretnék segíteni! Ha szükséged van rám, szólj itt vagyok, egyébként hagyom, hogy elmélyüljön a kapcsolatotok a babánkkal! Vagy vmi ilyesmi...

Igaz a hormonok most nagyon felborítják a kismamát, de ilyenkor is vannak pillanatok mikor visszazökkennek! Eszébe fog jutni amit mondtál, és talán megértőbb lesz! De ne feledd! Tőle most ne várj változást, minden csak tőled függ most! És ha ebben a helyzetben elgyengülsz, az mindennél jobban fáj egy nőnek! És persze sosem fogja megérteni-belátni-elfogadni!!!