Apával néha-néha összeveszünk? Miért ilyen?

Sziasztok.

Én egy 17,5 éves lány vagyok. Kilencedikes koromban 66 kg voltam, és nagyon alacsony. 155 cm. Meg akkor még nem törődtem a divattal sem, nekem mindegy volt honnét vásárolok, csak legyen. Aztán most így, harmadikra-negyedikre sikerült lefogynom 54 kg-ra. Szerintem elég szép teljesítmény amellett, hogy normálisan étkeztem és csak heti 2x mozogtam. Leszámítva a tesiórákat. És hogy miért fogytam le? Mert láttam, hogy középiskolában hogyan öltöznek a csajok, milyen vékonyak és szépek. És elkezdtem tudatosan a soványságra koncentrálni és meglett az eredménye. Aztán a divat is egyre jobban érdekelt. Már nem szerettem az egyszerű, egyszínű pólókat sokkal inkább hajlottam a szép, színes blúzok felé. Ez a változatosság ma is fennáll. Aztán ugye külföldi nyaralásunkkor is vettem egy szép ruhát, amiben este, mikor sétáltunk a városban, a férfiak eléggé megnéztek - és ez önbizalmat adott. Nem vagyok divatmajom, nem vásárolok minden nap új ruhát, a legtöbb ruhám 2008-ból való és még mindig jó rám (persze vannak köztük újak is), viszont közeledik a tél. És a pulóvereim nem jók rám - túl nagyok. Főleg a hónalj résznél. És már nem is tetszenek (van köztük egy rózsaszín, lepkés is, na azt vegyem fel 18 évesen?) Erre apa mindig azzal jön, hogy miért, olyan szűknek kell lennie annak a pulóvernek, hogy ne kapjál levegőt? Meg szerinted ma milyen pulóverek vannak? Nem érti meg... pasi. Anyával meg tudom beszélni az ilyen dolgokat, meg nem is azt akarom, hogy 20 pulóvert vehessek egyszerre. Havonta egyet-egyet. Abba nem halunk bele. És ilyenkor jön, hogy majd a piacon veszünk egyet. Könyörgöm, ki vásárol a piacon? Ahol csak romáktól lehet árut vásárolni? Én egyedül a Nyíregyházit szeretem, mert ott igényes, szép portékák szoktak lenni.