Mi a véleményetek arról, ha valaki a saját kertjében szeretné eltemettetni egy családtagját?

18:57-es vagyok

nem sírnád el magad ha arra gondolsz hogy nincs veletek????

így akárhányszor meglátod akkor elsírnád magad, nem????

Szia!

A koporsós temetés a kertben egy elég "érdekes" gondolat. Nem ítélném el, aki ezt teszi, de nekem meg sem fordulna a fejemben. Egy esetleges költözésnél nem szeretném felforgatni senki sírját és a csontjai közt kotorászni.

Nálunk nagymamám urnája van a kertben. Ezzel semmi bajom sincs, sőt miközben a kertben dolgozok, néha beszélni is szoktam hozzá. Semmivel sem érzem ezt rosszabbnak, mint mikor valaki a temetőbe jár ki a szeretteihez. Az urnát rejtő kerámia edényt befuttattuk borostyánnal és egy takaros kis kertet alakítottunk ki körülötte, nagymamám kedvenc virágaival.

Beteg dolog, de szerencsére büntetendő is.

Azt sem tartom egészen épelműjű embernek, aki a "apukát, anyukát" stb. felteszi a polcra, könyvtámasztéknak. Szabó Magdát (bármilyen jó író is volt) sem tartottam annak, aki elfeleztette a hamvait a végakaratában. Ha le akarom róni a kegyeletemet, akkor keressem Szabó Magda/a-t vagy Szabó Magda/b-t? Vagy I-II.t?! :(:(

Jól mondták a régiek: "élők az élőkhöz, holtak a holtakhoz".

A kertembe akkor sem temetnék senkit, ha nem volna törvényellenes cselekedet - mert ha el akarom adni a házamat, mert máshova akarok költözni, akkor mi van a sírral? Talán más ember megvenné úgy, hogy ott egy halott? Soha. Én sem venném meg másét, sírral együtt. Ha pedig nem akarok egy életen át ugyanabban a házban és kertben élni (márpedig nem akarok), akkor bizony a legjobb az, ami a bevett, a törvényes, az írott és írtalan szokással is egyező: holtaknak a temető, élőknek a ház.

Az elhunyt szeretteim úgysem egy rideg kőlap alatt nyugszanak: a szívemben őrzöm az emléküket. (Csak ne volnának már most ilyen sokan.:( )

Kérdező, szerintem gondok vannak a lelkedben.. Legalábbis nagyon ijesztő, morbid gondolataid vannak.

Meg kellene tanulnod a halottakat elengedni, főleg a testüket.

Az csak egy mulandó dolog, bocsánat, de elrohad, elporlik, egy idő után meg teljesen el is tűnik.

A szerettedet a szívedben és az emlékeidben kell őrizni, nem pedig a mulandó testüket a kertben.