Milyen jogi lépéseket lehet tenni?

A Polgári TörvényKönyv szerint:

4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

(2)-(3)

(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.

5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.

(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.

------------------

A haszonélvezet és a használat

157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.

(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.

(4) A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

158. § (1) Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.

(2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.

159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.

(2) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt.

(3) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.

(4) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.

160. § A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.

161. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

(2) Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.

(3) Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.

(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.

----------------

A haszonélvező sem élhet vissza a jogával, feljelentheted ha állandóan kellemetlenkedik. Lehet hogy elég csak egyszer feljelenteni és utána visszavesz az arcából, és megpróbál együttműködni..

Milyen jogi lépéseket lehet ez ellen tenni? Évekig pereskedni! Abban bízva, hogy a haszonélvező mielőbb elpatkol! Elnézést kérek, hogy ilyen vulgáris vagyok, de a férjeméknek 26 évig húzódott el a pereskedés mire as haszonélvező elméltóztatott távozni az élők sorából és végre a férjem az örökségéhez hozzá tudott jutni! A haszonélvező addig vígan élte életét az új élettárssal akinek időközben csinált egy gyereket akit természetesen nem vett a nevére 8nem ismerte el hogy az övé) 3 szintes házat teljesen lelakva, közüzemi tartozásokat felhalmozva.

be sem engedte a férjemet a saját tulajdonában. Többször volt kint végrehajtó nála, az ingóságokat amiket ki kellett volna adnia nemes egyszerűséggel letagadta, hogy nincs nála. A sors iróniája, hogy mivel holtába nem tudta magával vinni a földi javakat a ház birtokba vételekor eljöttek azok a tárgyak amiket nem adott ki. Igaz koszosan, leélve, megcsonkítva és még sorolhatnám!

És ha a haszonélvezőhöz valaki beköltözik, lakcímére bejelentkezik, akkor addig amíg a haszonélvező él nem fogod tudni kirakni. Nálunk is nagy szerencse árán ment el az élettárs a fiával. Szerencse azért volt mert mindkettő alul iskolázott, alkesz volt, abszolút nem voltak a jogaikkal tisztában. Mivel a jog szerint ők hiába tartózkodtak ott illetéktelenül, de évek óta a lakcímre voltak bejelentve. Így erőszakkal nem lehet őket kitenni. Hivatalos módon nekünk fel kellett őket szólítani a 15 napon belül történő ingatlan elhagyására. ( Sajnos a 15 nap a minimum amit meg kell nekik jelölni)

Egyszer volt olyan hogy nem tudtunk a lakásba bejutni. nem nyitották ki nekünk az ajtót. Na akkor rendőrt hívtunk. Azután mindig otthon volt valaki. Szerencsénkre hamarabb sikerült nekik találni albérletet. Amint a lakhatásuk letudva volt a férjem be ültette őket a kocsiba, önkormányzat , kijelentkezés illetve átjelentkezés az új lakcímre. Onnantól kezdve nekik nem volt bejáráshoz joguk. A személyes cuccaikat már én zsákoltam be, az öregasszonyt nem engedte be a férjem a gyerek jött el a cuccaikért. Hogy mi maradt utánuk? Bűz, kosz, macskaszar, bolhák, a ház teljes körű leélése és sok méreg, idegeskedés.

És Rohadjon meg a magyar törvényalkotás, hogy 26 évig semmit nem lehetett az ügyben előre lépni, mert az özvegyi haszonélvezeti jog mindennél magasabb.