15 évesen mit tehetek ez ellen? Egyre gyakrabban érzem azt, hogy ezt már nem bírom és csak a halál lehet a megkönnyebbülés.

2 éve minden egyes nap csak a vitát hallgatom itthon. Apám az utóbbi fél évben rendszeresen alkoholizál, régebben pedig anyut vádolta nagyon sok dologgal. Én mindenben anya pártját fogom, apámat a szó legszorosabb értelmében utálom. Hosszú lenne elmesélni hogy miken szoktak, szoktunk vitázni, de olyan dolgokon amire még én is tisztán emlékszem,hogyan is történt, de apám meg állítja hogy nem így volt.

Egy példát mondok erre: Azt mondta,hogy ő engem SOHA nem bántott, nem vert meg. Én mondtam,hogy azért egy kezemen nem tudnám megszámolni,hogy hány pofont kaptam tőle, persze volt olyan amit megérdemeltem, de a többségét csak azért kaptam, mert nem tudja az indulatait kordában tartani. (azért azt vegyük figyelembe,hogy pl. egy 54 éves férfinak az erőssége hogyan viszonyul egy 15 éves lányéhoz.) Utána szépített a dolgon,hogy na 3 esetre emlékszik, de hiába meséltem neki, akkor is csak azt hajtogatta,hogy magyarul én egy r*hadéknak titulálom őt, mikor ő nem is tett ilyet. Meg hogy anya telibeszélte a fejemet a sok hülyeséggel,hogy őt utálnom kell(ez sem igaz, mert régen nagyon apás voltam) + nem vagyok valami könnyen befojásolható személyiség. és még sorolhatnám.

Most, hogy kocsmázik is még lehetetlenebb. Pl. ma már ott tartottam, hogy a kés a kezemben volt. Ahogy anyával kiabáltak egymásra.. Nekem ez nagyon rossz érzés és nem hiszem,hogy sokáig fogom bírni.

Mit lehet tenni ilyen helyzetben?

15/L