Hogyan tudnék túl lenni a múlton? Hogy felejtsek? Ennyi sírógörcs nap mint nap egy 13 évesnek?

Sportolj, nem tudom jarsz-e valahova csapatba modjuk, esetleg tancolni, vagy amihez kedved van.

Es a zenehallgatas is csodakra kepes, jobb mint a gep elott ulni!

Itt a jo ido, menjel ki a szabadba, es ne otthon mergelodjel, hidd el ettol csak rosszabb lesz a helyzet!

Menjel el estenkent futni, bicilizzel es tollasozz a barataiddal, aztan este is konnyebben elalszol a faradsagtol, nem lesz idod es energiad gondolkodni.

Fel a fejjel, most jon a legjobb idoszak az eletedben tedd tartalmassa, elj, elj, elj!!!:))

szia!

Most egy felnőtt(ebb) lány, nő tanácsát olvasod, ami nem kioktatás vagy kritika lesz , nyugi!:)))))

Ha jól értelmezem , most Te 14, és fél éves lehetsz kb? :)

Hát ilyenkor én is ilyen voltam , mint Te , sőt még később is. Ha nagyon jól elvoltam valakivel , -netán esetleg másoknak be se vallva , csak magamnak , hogy nagyon tetszett- ha nem láttam őt, nagyon tudott hiányozni. Hetekig , hónapokig emésztettem magamat Érte.

Aztán valami változott, kezdtem máshogy látni a dolgokat.

Tudom , tudom "fiatal lelkednek" ez most olyan felnőttesen hangzik , de ez a kamaszkor vége , közepe nálad , ami egyszer majd véget ér! Na, és igen , akkor már más lesz minden. De ez a szép ,ábrándozós, "visszasírós" korszak kell és szükséges , ettől jó! :)))

Köszöntelek az érzékeny lelkűek táborában (:

Ha valaki, akkor én teljesen át tudom érezni a helyzeted. Én is ugyanilyen vagyok, mint te, csak 2-3 évvel idősebb.

Először is nem ajánlanám, hogy konkrétan eltereld a figyelmed erről a problémádról, mert ha esetleg egyszer véletlenül időd lesz, és eszedbe jut, akkor bepótolod azt a sok sírást, amit a sportolás stb. miatt elmulasztottál.

A fiúnak elmondtad, hogy szerelmes voltál belé?

(Én nem mondom, hogy 13 évesen ilyet nem lehet, mert rajtad is látszik, hogy érettebb vagy a korodnál, és ez nagyon jó.)

Nekem is volt ilyen, hogy elmondtam egy osztálytársamnak, hogy pár hónapja még tökre bele voltam esve, erre kinyögte, hogy hogyha akkor mondtam volna, akkor lehetett volna valami.

Az elvesztett barátokat meg vissza lehet szerezni. De attól függ miért vesztetted el őket. És hogyan. Szóval erről mesélj, mert ez fontos részlet. Lényeg, hogy ha összevesztetek, akkor próbáld meg helyrehozni a dolgokat, próbálj meg velük kibékülni. Ha meg látszik, hogy reménytelen a helyzet, keress új barátokat. Csak újakkal tudod elfelejtetni a régieket (:

Csak fel a fejjel ^^

Szia!

Teljesen normális amiken átmész, de hidd el ki fogsz belőle lábalni! Én is átmentem, átmegyek gyakran hasonló érzéseken. Beszéld meg az anyukáddal, biztosan meg fog érteni, vagy esetleg egy barátnőddel.

Viszont azt nem értem, hogy miért "zárod le" a múltat és miért nem folytatod. Bár nem ismerem a helyzetet, de nem lehetne ismét felvenni a kapcsolatot a régi barátaiddal? Miért nem tartod velük a kapcsolatot?

-Tündérlány(17)-

Szerintem ezeket a hormonok okozzák, most kerülsz a tinédzser korba. Én is ilyen voltam. Katasztrófa érzés, de elmúlik. Szerintem jó dolog lenne, ha anyukáddal mégis megosztanád valahogy ezeket a gondolataidat. Lehet, hogy elbőgöd magad, de lassan meg tudsz majd szólalni, talán szóról-szóra, de menni fog.

Ezenkívül foglalkozz jó dolgokkal, használd ki a fiatalságod, érezd jól magad a bőrödben, erre törekedj!!! Kitartás!

(35L)