Szerintetek egy utolsó szemétláda vagyok?

Van egy haverom, sőt, mondhatjuk a legjobb barátomnak is. Már régóta van egy csodaszép kapcsolata, viszont mindig is szerette a nőket. De ismerjük a mondást, nem vakságot, hanem hűséget fogadtunk, tehát a nőimádatával nincs különösebb probléma. Körülbelül 2 hónapja egész közel került egy másik lányhoz. Amíg dumáltak, nem is volt semmi baj, de az utóbbi időben felmerült közöttük, hogy esetleg történhetne más is, a puszta beszélgetéseken kívül. Történetesen ismerem a barátnőjét, jóba is vagyok vele, és eléggé sajnálom szegényt. A legjobb barátomat nem fogom természetesen elárulni. Nos, mint "legjobb barát" elvileg ilyenkor az lenne a dolgom, hogy rövid úton lebeszélem erről az egészről, nem ér meg annyit az a másik lány. Ehelyett én biztatom, egy szóval sem mondom neki, hogy ne csinálja, ez az ő saját döntése, de mégis olyan mocskosul érzem magam a barátnője miatt. Szegény reménytelenül szereti, az egészről fogalma sincs, azt hiszi minden rendben van, és rossz ezt így végignéznem. Nekem is van barátnőm, már nagyon régóta, és belegondolni is rossz, hogy ha az én hátam mögött zajlana ilyen. Sosem voltam egy jó ember, bunkó vagyok, cinikus vagyok, lenéző vagyok, és még sorolhatnám, de mindezek ellenére nekem fáj legjobban ez a dolog. Mit tegyek szerintetek? 21F