Nem jól tettem? Meg fog utálni?

Jajjjj, nem konnyu akkor most. De biztos vagyok abban, hogy 1. anyudat megmentettek, mar kimostak a gyomrat es most siman csak kialussza magat 2. a korhazban kap majd pszichologusi segitseget, es megfelelo gyogyszereket. Amikor hazaengedik majd, akkor probaljatok megoldani, hogy valaki mindig legyen vele - vagy legalabbis orankent valaki ranezzen-ratelefonaljon, figyeljen ra. 3. Tovabbra is biztos, hogy szeretni fog majd, valahogyan ra kellene vezetni, hogy apud ettol nem fog megvaltozni, aki x evesen felnotten ilyen, az mar nem fogja cserelni a magatartasat-szokasait (en speciel azt szoktam mondani, hogy kutyabol nem lesz szalonna - de en konnyen vagyok, mas a helyzetem) 4. azert en elgondolkodnek azon, hogy apud miert van allandoan az anyukajanal, es nem veletek (es egyaltalan, tenyleg ott van???)

(Aaaaaaa, en valas-parti vagyok, ezert bocsanatot kerek. Nekem is meg volt a sajat gondjaim anno a szuleimmel)

Viszont tovabbra is azt mondom, hogy anyud szeretni fog, nem utalni - de most korhazi es pszichologiai segitsegre van szuksege.

Tul messze elsz, igy nem tudok szemelyesen segiteni, de ha szeretnel, irj, szivesen beszelgetek.

Szerintem mindig meg lehet változni,ha Akarja az ember!

A mi példánk:nagy házassági traumán estem át tavaly,és csak azért NEM lettem öngyilkos,mert a drága kis nőcske azt"ajánlotta" kössem fel magam,és minden problémám megoldódik...

Hát,nem tettem meg neki ezt a szívességet!!!

A problémákat rendeztük, és megváltoztunk,változtattunk, sok mindenen.

Sokszor nagy dolgoknak kell ahhoz történnie,hogy változzon az ember.

Ha még szeretik egymást valahol mélyen,apukád fog változtatni a viselkedésén,anyukádért...

Pozitív gondolkodás!Bízz benne,hogy már csak jobb jöhet!

Az előbbi vagyok,

Nem fog megutálni, sőt,egyszer majd hálás lesz,hogy megmentetted az életét!

de előtte még a depresszió s korszakában,lehet,hogy nem ezt érzi majd,de ez természetes!