Tudom, hogy nem ő a hibás és mégis megbántom anyukámat, pedig nekem is rossz. (? )

Anyukám már kb. 5 éve dolgozik idegenvezetőként. Sokszor elmegy 1-2 hétre a turistáival mindenfelé. Tudom, hogy csak azért, mert kell a pénz, és nem azért mert örömét is leli abban, hogy nincs velünk, de nekem nagyon rossz így.

Nagyon hiányzik. Nem akkor amikor elmegy, hanem igazán akkor amikor itt van, mert tudom hogy megint elmegy, és soha sincs velünk. Nem tehet róla, mi sem, tudom...

Ma is elsírtam magam, és nem mertem elmondani, hogy nem azért, mert leszidott valami kis apróságért, hanem azért mert hiányzik és nincs velünk. De végül elmondtam, és most nagyon bűntudatom van, mert anyukám nagyon szomorú lett, hogy miatta sírok.

Mit tegyek, hogy ne bántsam meg így többször az anyukámat? Tudom, hogy nem kéne neki ezt többször mondani, de akkor is elsírom magam... Csak a barátnőm hallgat meg, de most még vele sincs kedvem beszélni. Anyukámmal semmi nem tudok megbeszélni...SEMMIT...

14/L