Hova tudnék menni ha elmegyek itthonról?

"az első csavargó kirabolt és megvert"

És akkor még jól jártál!

Én több mint kétszer annyi vagyok, mint te, de emlékszem, hogy velem is ez volt, de olyan szinten, hogy már remegtem az idegtől, annyira nem bírtam. A reggeli hajcihő majdnem betette a kiskaput párszor, annyira belemásztak a magánszférámba, hogy szerintem azóta is viselem a nyomát, mármint pszichésen. És hiába mondtam volna bármit, akkor jött a "mit beszélsz hülyeségeket" duma. Most hogy már külön élünk, nincs velük gondom, megvagyunk és tisztelem őket, de tény hogy megkeserítették a gyerekkorom. Úgyhogy megértelek. Sokmindent sajnos nem tehetsz, el kell viselned, de tartsd szem előtt, hogy mit csinálnak jól és mit rosszul. Ne keverd a kettőt, hiába érzed úgy, gyűlölöd őket, tudd, hogy van rossz tulajdonságuk és van jó, mint mindekinek. A jót tanuld el, a rosszat felejtsd el. Valószínűleg nem arról van szó, hogy lesz@rnak, csak nem tudják kifejezni a szeretetüket, rengeteg ilyen szülő van. Még pár év, és lesz munkád, elköltözhetsz, de addig próbálj alkalmazkodni.

Kitartás! :))

Érthető ha elhanyagoltnak érzed magad. Az szívás. ee én akár mondanám is hogy gyere ide 1-2 napra elleszel mint a befőtt, de hát nem tudnám megoldani, meg én is anyukámmal családdal élek.

Nem hiszem hogy hosszútávra kéne tervezned már első nap keresni fognak. A legjobb akkor már ha titokban átmész valakihez egy rövidebb ideig. Más meg, hogy én se hiszem hogy megkaptam azt a figyelmet ami jár, na és volt 1-2 próbám de végül is nem értem velük semmit. Egyszer szökni is próbáltam csak öcsém megtalált és mikor gyorsan kiakartam mászni kapun elkapott apukám.

Szóval szomorú de lehet ugyanúgy ezzel se érsz el semmit, de attól még egy próbát megér, csak ne az utcára menj. Jaa illetve ha van valamennyi pénzed elmehetsz valami olcsó szállóba is. Nem tudom hogy 16 éves vagy az probléma lenne e.