Olvassátok el! Érdekel más véleménye is az én kis sztorimról? [! ]

Szóval, van egy állatmániás anyám aki már nagymama, és már teljesen ki vagyok tőle. Az összes kutyája (15 év alatt 5 kutya)abba pusztult bele fiatalon (3-4 évesen)hogy daganatosak lettek, furcsa "véletlen".. de nem is ez a lényeg. Apukámnak minél előbb meg kellene műteni a lábát, de nem műttetik mert nincs rá pénz.. tegnap mesélte Anyukám hogy vitték a kutyát orvoshoz műttetni, ami 130ezer- került, de apámnak már nincs pénz megcsináltatni a lábát, csak annak a rohadt dögnek. Annyira felháborított hogy az szörnyű.Mellesleg 9.hónapos terhes vagyok, bármikor szülhetek, és tegnap állított be 3 beteg macskával hogy majd én elajándékozom őket, mert falun nem kell senkinek. Hát mit gondol már??? Nekem van időm ilyennel foglalkozni, persze azt hogy én hogy vagyok soha nem kérdezi meg. Aztán tegnap amikor már itt voltak a macskák és ők hazamentek [nagyon messze lakunk egymástól, én pesti vagyok ő vidéki] otthonról felhív hogy a macskáknak adjak tejet mert még szopnak, és ez nagyon fontos. 62éves nagymama, hogy gondolhat ilyet?????? Nagyon ideges vagyok. Rengeteg ilyen állatmániás embert látok, neten, és mindenhol, akiknek fontosabb az állat mint az ember... Imádom őket, de ne essünk már túlzásba!