Kiakaszt a párom családja, mit tegyek?

"Szerintetek le kellett volna velük vetetnem a lábbelit?"

Ez az egymillió ft-s kérdés! Hát mégis szerinted??

Ha nem mondod, akkor nem tudja magától ezek szerint. Ilyenkor kell szólni. Mi olyan nehéz mondani neki, h le szoktátok venni a cipőt, h vegyék le ők is, ha nem gond. Én egyenes vagyok az emberekkel. Nem bunkóság ez, attól függ hogy mondod. Lehet azt szépen is...

Ezt a cupőlevételes dolgot én úgy oldom meg, hogy vettem néhány pár "vendégmamuszt". Ez szerintem eléggé erős célzás, persze azért udvariasan ajánlom fel, hogy így kényelmesebb, stb.

Elmesélem az én történetem:

Nekem is rossz a viszonyom anyósékkal, de nem várhatom el a páromtól, hogy válasszon közöttünk (főleg, hogy ő otthon, a családi vállalkozásban dolgozik még).

Ráadásul én sem voltam szent, amikor anyós nekem esett még anno mindenféle mondvacsinált ürüggyel. Bár sokáig némán tűrtem a csipkelődését, de az kiverte a biztosítékot, mikor anyuról, meg a megromlott házasságáról beszélt.

2 éves koromban váltak el a szüleim, s neki semmi köze hozzá, hogy miért. Egyébként meg felnézhet anyumra egész nyugodtan, hiszen anyós volt az aki, míg a párommal várandós volt, végig dohányzott...tehát ez a nő ne vegye a szájára az én anyukámat. Mikor a beszélgetésünkben ehhez a ponthoz ért, nem tudtam magam tűrtőztetni, kiakadtam. És végérvényesen megromlott a viszonyunk.

Mégsem várom el a páromtól, hogy válasszon: inkább megpróbálok otthon jó légkört biztosítani, hogy örömmel jöjjön haza, és azt sem szeretném, hogy 2 tűz között legyen.

Szerencsére külön élünk anyóséktól, sőt, annyira külön, hogy nem tud csak úgy "átszaladni" hozzánk. Hát igen, jól áll a viszonyunknak a távolság :)