Annyira elegem van az élet (em) ből! Más is van ilyen helyzetben?

Annyira elegem van!Nem siránkozni akarok,mert tudom attól nem lesz jobb,de jó elmondani valakinek.

Nagyon összejött nekem minden ebbe az évbe!

A barátom elhagyott,buktam év végén és nem tudom hogyan hozom össze h átmenjek pótvizsgán.

Nyár eleje óta dolgozok,vagyis gyakornok vagyok.Kezdetben 8 órában dolgoztam,de most pár hete csak 4-ben tudok dolgozni,mert mamámat nemrég hozták ki kórházból,és gondozni kell.Apukámmal ketten élünk,Ő dolgozik,szóval csak én maradtam.Igazából nekem ez a gyakorlat kötelező,suli miatt.És nem kapok pénzt,szóval ingyen dolgozok.A főnök tud erről egyedül,ő megengedte.Azt mondta így is megkapom a papírt,hogy elvégeztem.De akikkel együtt dolgozok ők állandóan basztatnak,h de jól megy nekem,más bezzeg le tudja dolgozni a 8 órát,csak én vagyok ilyen.És állandóan faggatnak,de nem fogom senkinek elmondani,semmi közük hozzá.És annyira elegem van már:( Olyan szarul érzem magam.És ráadásul nincs senki akivel beszélgethetnék,vagy érdekelné a nyomorom :/Utálok már élni komolyan mondom.Mit csináljak h legalább egy kicsit jobb legyen?És mit csináljak ha továbbra se hagynak már békén a munkahelyen? Legyen már vége:( Köszi h elolvastad.

20/L

Nyár végéig leszek ott:S