Apukám alkoholista, mit mondjak neki, hogy letegyen az ivásról?

én hiába mondtam neki akármit nem hagyta abba...

3 éve már h nem láttam.. így jobb

17/l

Enyemis az...es nem veszi eszre,es mostanaban egyre durvabb pedig evek ota igy megy...de mar csak egy ev es huzok a p.csaba...addig minel kevesebbet vagyok otthon...

17/L

Te semmit nem tudsz tenni.

Neki kellene akarni, azt, hogy befejezze az ivást.

Ez az ő döntése.

Sajnálom!

Micsoda felemelő válaszok...

Az én anyám is alkoholista volt, 14 éves koromra annyira eldurvult a helyzet, hogy ha hazamentem, akkor egy végrendeletet találtam a padlón és satöbbi. Akkor aztán apám megfenyegette, hogy elvesz minket tőle a testvéremmel, akkor összeszedte magát, és eljárt orvoshoz, gyógyszereket szedett. Persze, ez nem volt ilyen egyszerű, folyamatosan ellenőrizni kellett meg vigyázni rá. Az tényleg igaz, amit a többiek mondtak, hogy ez csak akkor sikerül, ha apukád is akarja. De ez nem azt jelenti, hogy reménytelen a dolog. Mikor nem részeg (ha van ilyen pillanat) le kell vele ülni beszélni nagyon komolyan az ő és a te életedről, hogy ez így nem megoldás, hiába könnyíti meg a mindennapjait. Szerintem az lenne a legcélravezetőbb, ha felvázolnád neki, mi lesz vele és a családjával, ha tovább folytatja az ivást. Eltávolodsz tőle, magára marad, senki nem fog segíteni neki, senkit nem fog még érdekelni sem, ezért magányos lesz, egyedül fog meghalni úgy, hogy a gyereke nem szívesen volt mellette, ehhez hasonlók. A rideg "kitalált" valóság hatásos lehet. És persze mondd el azt is, hogy mi lenne, ha mégis úgy döntene, leteszi a poharat. Végigcsinálod vele együtt, erősödik a kapcsolatotok, lesz egy fia, akire büszke lesz, neked pedig egy apád, akire felnézel, és nem fogja magát értéktelen embernek gondolni. Remélem, tudtam valamennyire segíteni. Az én édesanyámnál ez sikerült, pedig 15 éves koromig gyakorlatilag nem tudtam milyen józan állapotban, most pedig ritka jó anya-lánya kapcsolat a miénk. Ezt azért mondom, hogy ne hidd, hogy lehetetlen.