Szakítanátok azért a párotokkal mert tetovált és a családotok ezt nem tolerálja?

Nem olvastam el a válaszokat ugyh bocs ha már írták.

24 éves nő létedre már nem a szüleid véleményét kellene előtérbe helyezned hanem a sajátodét.Ha az miatt mert tetovált a barátod a szüleid elfordulnak tőled, akkor vessenek magukra.Ez már a 21. század szinte majdnem minden második embernek tetoválása van.Vannak igényes tetoválások.

Az én családom sem szereti,a volt párom tele volt varrva és mégis eltudták fogadni.Ezt nevezeik TOLERANCIÁNAK!

Nagyon rossz felfogásuak a szüleid, és veled is nagy baj van ha hallgatsz rájuk.

Fordulj ellenük és mondd meg nekik kerek perec hogy ettől te még a pároddal maradsz és ettől még ugyanaz az ember marad egy cseppel sem lesz rosszabb.

Ennyi az egész.

18/L

A csoda 3 napig tart, a tetkó egy életen át is elkísérhet. Kerülhet az ember olyan helyzetbe, ha már kényelmetlen lesz a tetkó: mondjuk orvos lesz, tanár, bíró...nem éppen jó ajánlólevél. Pláne ha valami extrém jelzés. Változhat az ember gondolkodása, de ez mindig elkíséri.

De ha egyébként normális, tisztelettudó, ez a szépséghiba még belefér. Gondolom, a szüleid a háta mögött kibeszélik, de azért az alapvető udvariasságot megadhatják neki.

Bevállalnám a párom, a családdal kapcsolatban meg: valószínűleg nincs az a harag, ami örökké tartana, ha meg mégis, és EZÉRT: akkor nem kár érte. Felnőtt vagy!!!

(Az én párom roma srác, apám 4 hónapos koráig nem nézte meg a kisfinukat, pedig egy házban lakunk... de aztán látta, hogy engem meg nem érdekel, csak magát fosztja meg az unokájától, és ma már imádja a fiamat. A páromat még mindig nem fogadta el, de nem baj. Nem neki kell vele lennie!)

Szóval fel a fejjel!

Pff, mintha az anyámat hallanám... Ugyanez a hozzáállás. Ezért nem mondtam el neki, mikor csináltattam. Két éve megvolt (hátamon, lapockámon, nem volt alkalma látni), mikor egyszer meglátta. Gondolhatod, micsoda litániát kaptam! (nő vagyok, vezető beosztásban dolgozom) Csak egyet kérdeztem tőle: - anyu, észre vetted két év alatt, hogy más ember lettem? Azt válaszolta, hogy nem. Mondtam neki, hogy a tetoválás nem tesz senkit rossz emberré, ezt elfogadta (vagy úgy tett), azóta nem őrjöng, csak morrant egyet, ha véletlenül meglátja. Akkor csak annyit mondok neki, hogy pszt., és észbe kap. Ez van. Az biztos, hogy nem mutogatom nyakra-főre, hogy ne szítsam a tüzet.

Na, ebből csak annyit akartam kihozni, hogy ha én tudtam két évig titkolni a saját anyám előtt, akkor szerintem az ő anyósáéknak sem kell feltétlenül mutogatni, és szent marad a béke. :-)