Szerintetek ezek után reménykedhetek benne, hogy egyszer talán újrakezdjük?

A párommal egy évig voltunk együtt, rengeteg közös élményünk van, nagyon szerettük egymást, mindkettőnknek ez volt az első komolyabb kapcsolata.Teljesen egy hullámhosszon voltunk, összeillettünk, minden megvolt, bár utólag rájöttem, én azért sok mindent elszúrtam... Sosem bántottam meg, vagy hasonlók, csak kissé passzív voltam. Aztán a kapcsolat nagyon nagyon hirtelen végetért (számomra a legnagyobb szerelem és a tökéletes harmónia kellős közepén), a párom szakított velem. Azt mondta, nagyon szeret, de már nem érzi, hogy szerelmes. Ennek másfél hónapja, azóta van új barátnője. Azzal a lánnyal jött össze, aki már régóta próbálkozott nála, de a párom kifejezetten nem bírta őt EDDIG. Fogalmam sincs, milyen a kapcsolatuk, csak annyit tudok, hogy a munka miatt eddig alig tudtak találkozni. Én úgy gondolom, hogy nem illik hozzá ez a lány, mert ő nagy gyerekes, fiatalabb is a páromnál (és a párom is annó mindig ezzel jött, hogy ez mennyire idegesítő ebben a csajban). És remélem, erre idővel Ő is rájön... Szerintem csak újdonságra vágyott (meg persze pasiból van, ráadásul fiatal, csak 22 éves), ezért volt ez a hirtelen szakítás, és ez a " kutyaharapás szőrivel" szerű "ugorjunk bele rögtön egy új kapcsolatba" dolog. De ha komolyabban megtapasztalja, milyen nélkülem, talán rájön, hogy mégis én kellek neki és visszatalál hozzám. Én még mindig nagyon szeretem Őt, és minden percben várom. Nem zaklatom, sosem kerestem azóta, hagyom hadd élje az életét, csak folyton várok és reménykedek...

Mit gondoltok?

Ő életem szerelme, nem tudok lemondani Róla.

22/L