Akik laktak anyósékkal együtt, segítenének? Csak akkor írj, ha tudsz normálisan válaszolni!

Szia. Sajnálom a helyzeted, nem könnyű! Én is azt mondom, hogy ne maradjatok anyósnál, mert beleőrülsz, ami nem jó dolog, főleg terhesen. Ne hagyd magad vele szemben.

Elmondom neked, hogy én, vagyis mi is úgy költöztünk, hogy fel kellett újítani a házat, amit megvettünk. Akkor nekünk megvolt a fiam is már, és akkor voltam terhes a lányommal. Közel volt a vége, de nem érdekelt, mert tudtam, ha itt lakunk, akkor könnyebb is lesz a dolgokat csinálni. Magunk voltunk, nekünk nem volt segítségünk, s nincs a mai napig sem. Főzni tudtam, fürödni is, egy műanyag kád segítségével. Ki lehet bírni, régen sem volt mindenkinek fürdőszobája. Takarítani ki lehet, egy szobát ki lehet festeni és kész. Nem lesz semmi baj veled sem és a babával sem, nyugi. Annál jobb helye nem lesz.

Én nem költenék most semmilyen másik házra sem, hogy egy fél évet ott tudjak lakni.

Remélem mielőbb megoldódik a problémátok, na meg, hogy eltudtok költözni a saját házatokba. :)

Szia!

Én nem költöznék el, mert egy idős nénivel sokkal-sokkal nehezebb, hidd el nekem. Mi apósommal laktunk együtt az első 3 évben, aztán eladták a lakást, úgy volt hogy kétfelé költözünk, mi együtt, meg apósom külön, és amíg veszünk valamit, a mamához költözünk, mert hála az égnek nagyon gyorsan elkelt a lakás. A nagymama azt mondta, hogy csak akkor jöhetünk ide, ha itt is maradunk, nem átjáróház. (Ebben a házban is volt páromnak tulajdonrésze, most már majdnem az egész az övé.) Szóval itt lakik velünk a nagymama is, meg apósom is itt maradt. Amíg csak apósommal éltünk, hasonlóan voltam mint te, nem bírtuk egymást, én meg nem szóltam neki semmiért, csak nyeltem, persze páromnak elmeséltem, szegény két tűz között van már a kezdetek óta. Viszont mióta a mama is képben van, visszasírom azt az időt, mikor még csak após volt.

Ahogy ideköltöztünk, egy darabig minden jó volt, aztán a mama megunt bennünket, rájött, hogy az ő nyugodt kis élete a feje tetejére állt, el kellett pakolni a bútorait, meg mi is akartunk/akarunk újítani, az sem egyszerű egy idős nénivel, idegesítik a cuccaink, meg az ha néha vendégek jönnek hozzánk. Nem mindenért szól, de lehet érezni rajta, hogy mi baja, de az is előfordul, hogy kifakad, és vitatkozik, hülyeségek miatt...

Szóval én nem költöznék, nem szoknék meg még egy új embert, és mellesleg, nem forgatnám fel az életét pár hónap miatt, próbáld meg valahogy magadban elrendezni ezt az anyós-dolgot, hidd el, tudom hogy nem egyszerű, számtalanszor volt, ha felhúzott a mama, hogy szó nélkül bejöttem a szobába, és itt adtam ki a mérgem.

Ha pedig végképp nem megy a dolog, költözzetek a sajátotokba, ha olyan rossz a viszony, még a lelakott ház is jobb, ott mindent úgy csinálsz ahogy te akarsz, nem szól bele senki. És úgy is tudjátok újítani, ha benne vagytok.

Első 8.14 vagyok.

Látom, hogy megbántódtál, de tényleg nem rosszakarattal írtam a dolgokat, de abban a helyzetben, amiben vagy, most nem te diktálsz, ezért kell a kezedbe venni az irányítást. Anyós most jött rá, hogy nemcsak egy jópofa kislány vagy, akit izélget a fia, hanem ez komoly, és te és a pici lesztek a fia élete legfontosabb személyei. Terhességed előtt vendég voltál, mostmár családtag. Sajnos, csak ismételni tudom magam, anyósod unintelligens, hogy így bánik veled, de te sem hivatkozhatsz mindig arra, hogy terhes vagy. A nők nagy része dolgozott szinte végig, hogy enni tudjon, mert senki semmilyen kaját nem rakott elé. Szóval gondold át, mi lenne a legjobb és lépjetek sürgősen. Ja, nekem nem volt bútorom, illetve anyukáméknál hagytam mindent. Nekünk nincs sok dolgunk a férjemmel és hiába bolondulok egy törökországi nyaralásért, mint ti a lovakért, egyelőre a lányom, az egzisztenciánk a fontos. De van két ingatlanunk, egy szép autónk, és szeretjük egymást. A bajaimon addig agyalok, míg rá nem jövök a megoldásra.

Vagy a mama, és bútorok a félkész házba, vagy akárhova, vagy lakhatóvá tesztek egy szobát a sajátban, és oda. A kapcsolatotok is rámehet a mostani helyzetre!

Anno mi is félkész házban laktunk. Tudod mi volt a legjobb?

Az hogy becsukhattam magam mögött a bejárati ajtót!