Másnál is így működik, vagy csak nekem vannak 'nagy' elvárásaim? 17l

Hát nálunk is voltak ilyen hülyeségek, meg mondjuk vannak is a mai napig:s Ebből végülis annyi maradt, hogy anyu elmondja én megértem és tudomásul veszem, próbálok tekintettel lenni rá, de nem fogom azt csinálni amit ő mond. Szeretem tényleg, de ne akarjon elhatalmasodni rajtam.

Egy nagyon kis piti példa: Ne gépezzek éjjel mert, ő a másik szobában hallja, ahogy gépelek, ütöm a billentyűt és nem tud aludni. Ezt mondjuk el is hiszem, mert nálunk papírvékonyak a falak. De mindig megígérem neki, hogy halkan gépelek és amióta "éjjeli életet" élek hálisten még nem volt panasz, szal nálunk ez a kompromisszum, ha lehet annak nevezni. Legközelebb mondd, hogy te nem tehetsz arról, hogy ő nem tud aludni, itt a nyári szünet, hétvége van,nem akarsz otthon ülni a seggeden, lesz nálad telefon, el tud érni ha akar. Én ezt csináltam anno, mondjuk én inkább 18 körül voltam mikor elkezdtem eljárkálni otthonról, és előtte mindig időre otthon voltam ha mentem valahová, legyen az akár este 6 óra is tök világosban, szóval értem annyira nem kellett aggódni. De nálatok nem tudom mekkora a szigor és mennyire mersz nemet mondani... tisztelni kell a szülőket az igaz, de nem kell egy anyámasszonykatonájának lenni, feszegesd a határokat én azt mondom.

21/L

háát. nekem anyám sosem virrasztott az ajtó előtt, ha elmentem valahova.

volt neki elég dolga, fáradt volt, este aludt, nyáron pedig mehettem bulizni, amennyit akartam, viszont suliidőben szigor volt.

amit anyud csinál, az érzelmi zsarolás. menj el nyugodtan, mondd, h tudsz magadra vigyázni. ennyi idősen nem kell otthon ülni minden este.