Igazi háziasszony vagy szorgos diák?
Mindig is úgy voltam vele,hogy ha én valamibe belekezdek,azt maximálisan szeretném teljesíteni.
Így is volt,kitűnő tanuló voltam fél évig,aztán megismertem egy srácot,akitől mint kiderült,ma már babát várok.
Amióta vele vagyok teljesen háttérbe szorítottam a tanulást,munkát (ugyanis az iskolám mellett dolgozom is) és nem is jártam be órákra az elmúlt fél évben,hanem magántanulónak kérvényeztettem magam.Ez azzal járt,hogy év végén voltak vizsgáim minden tantárgyból,a második félévi anyagból.A tanáraim nagyot csalódtak bennem,hisz azelőtt nem ilyennek ismertek meg.
Ha nem lettek volna ilyen rendesek hozzám,mehettem volna pótvizsgázni.
Kérdéses az is,hogy kirúgnak-e a munkahelyemről.Néha,mikor úgy tartja kedvem,bejárok.
Tehát azelőtt az iskolára,munkára koncentráltam maximálisan,meg is látszott az eredménye.Most pedig a kapcsolatomban próbálom a legjobbat kihozni magamból.Sokat főzök,ami azelőtt nem volt rám jellemző.Nagyon sok mindent megtudok már csinálni,ha arra gondolok,hogy kezdőként kezdtem.Takarítgatok,segítek a páromnak,igazi házi asszony szerepet töltök be,amit élvezek is.Nagyon sokat vagyunk együtt.
Úgy érzem ez a kettő nekem nem megy együtt.
Nagyon szeretné megtartani a babát.Én sem vagyok teljesen ellene,érettnek érzem magam hozzá,anyagiak megvannak, de az egyik énem azt súgja,hogy nem kellene ennyiben hagynom az iskolát.
Majdnem 21 éves lennék,mire meglenne a baba.
Vetessem el a babát és hagyjam ott a fiút,válasszam a tanulást egyedül,szorongva,viszont tudva,hogy fényes jövő vár rám?
Vagy döntsek a baba és a párom mellett,éljek,mint édesanya,de valamilyen szinten "tanulatlanul"?
"És a felelősségvállalás nem minden esetben jelenti azt, hogy megtartjuk a babát."
Ha ez nekem szól, akkor elmondom, hogy nem úgy érettem, hogy azért lesz felelősségvállaló, mert megtartja a babát, hanem ha megtartja a babát, kihozhat magából olyan dolgokat, amikről azelőtt nem is tudott.
Persze ez is lutri, sajnos. :(
ugyan már ha a kérdező itt várja azt, hogy valaki eldöntse mit kezdjen a jövőjével akkor ő sem a gyerekre sem semmi másra nem áll készen.
Egy gyerek = egy új élet, a gyereket nem lehet csak úgy félre rakni mert épp nincs kedvem hozzá.
Egy rendes munkahelyre be kell járni, az nem úgy megy hogy nincs kedvem és nem megyek be.
Ha elég érett lennél kérdező és nem a testiségre gondolok akkor tudnád te magad, hogy mi a helyes, de amíg itt várod a választ az életeddel kapcsolatban addig nem vagy érett agyilag.
Én 10 éve szeretkezek a férjemmel élvezetből,a szex normálisoknál nem azért van hogy gyere dugjunk a gyerekért,hanem mert két ember élvezi hogy a testük együtt van.10 nem lett gyerekünk,van spirálom,védekezek.Férjem nem akar még,én se,időm se lenne rá mert másokéval folgalkozom,a gyerek nekem olyan mint az állatkerti állatok szépek,szépek,de otthonra egy se kéne még.Nem lezsek őnző,hogy szülök,utána meg szögre akasztom,mert agyerek nem plüss amit belehet vágni a sarokba.Nem fogok társadalmi elvárásból szülni,mert divat anyukák meg abortusz ellenesek verik magukat,persze a sok abortusz ellenes csak szájkaratézik de ha valaki odaállna eléjük,hogy oda adja nekik mondjuk a fogyatékos gyermekét,elszaladna a többségük a felelősség elől. A gyerek feleleősség,mnunkám során látom,hogy az ilyen 21 22 éves anyukák,inkább kis széket csináltak volna.
Remélem a kérdező jól dönt,a gyerek érdekét kell nézni,és sajnos sok esetben az abortusz kiméletesebb mint az éhező bántalmazott,árvaházba ,kukába dobott gyereknek lenni,akik öngyilkosságba drogba stb menekülnek.
29N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!