Hogyan hozhatnám helyre a dolgot Anyukámmal?
19 éves lány vagyok. a szüleim elváltak, édesanyám rögtön férjhez ment, ekkor 12 éves voltam. kezdetben minden jól ment, szép család voltunk :) aztán jöttek a bajok, miszerint: a nevelőapám képtelen volt elfogadni engem. először ez csak annyiban nyilvánult meg, hogy nem köszönt nekem, nem szólt hozzám, aztán kerülni kezdett engem, végül pedig már tiszta ideges lett ha meglátott, csapkodta az ajtókat, püfölte a tárgyakat, ha valamit véletlenül rosszul csináltam, egyből leordította a fejemet... ekkor olyan 13-14 lehettem. később tovább durvult a helyzet, már nem engedte h a családdal ebédeljek, kizárt a családi életből teljesen, később nyaralni se mehettem velük (mondjuk nem is akartam akkor már). azt vettem észre h Anyu nagyon sokat szenved emiatt, rengeteget sírt és próbált beszélni a férjével, de az nem engedett. egy idő után Anyu kezdett eltávolodni tőlem, késő este mikor a férje már aludt, lemehettem hozzá beszélgetni, de láttam az arcán h azt nézi mikor jön ki a férje h húzzak fel a szobámba. később oda jutottunk, hogy egész nap a szobámban ültem, csak iskolába mentem el, anya felhozta nekem a kaját mert le nem mehettem. fent sem maradhatott sokáig, mert akkor a férje szólongatta h menjen azonnal le (ergo kb meg volt neki tiltva h velem legyen). annyira elegem lett a helyzetből h tavaly ilyenkor elköltöztem nagymamámhoz, azóta jóformán csak telefonon beszélgetek anyával (3km-re lakom tőle!), mert beteg, nem kelhet fel, és én hiába akarom meglátogatni, nem engedi.
a történethez hozzátartozik, hogy nem tuskó paraszt emberekről van szó, anyu és a férje is tanárok (értenek a gyerekekhez... elvileg). én kiskoromban, de a mai napig is visszahúzódó, önbizalomhiányos vagyok, tele megfelelési kényszerrel, úgyhogy nem ebben keresendő h miért nem fogadott el anya férje. az elvárásaiknak is megfelelek, egyetemre járok, két éve komoly kapcsolatom van. anyáról azt tudom elmondani, h bár rá nem nagyon számíthatok lelkiekben, anyagiakban maximálisan ő támogat (nagyinak nem jut olyan sok nyugdíj).
segítséget szeretnék kérni, hogyan tehetném rendbe a dolgokat, nekem nagyon hiányzik Anyu. arra is kíváncsi lennék, h miért utált meg ennyire a férje, hátha valakinek nagyobb rálátása van. viszont azt nem szeretném ha elítélnétek anyut :)
bocs h hosszú lett és köszönöm mindenkinek aki segít.
Én is egyből arra gonodoltam, amire az előttem szóló. Az is lehet, hogy annyira ki akarja sajátítani az anyukádat, hogy nem tűr meg mást , akivel osztoznia kell a "szeretet"-ben. Ki tudja, mit művel vele.
Tehát szerintem a fő probléma az anyukád helyzete. Ez a hapsi egy zsarnok, szerintem büntetőjogi eset, gondolom az anyukádat megfenyegette, hogy úgyis utánamegy ha ott hagyja, stb. Mégis azt mondom, neki kellene valahogy elszabadulni tőle. Először lelkileg, gondolatilag önállósulni, aztán kiagyalni, hogy hová(gondolom nincs lakás másik, de talán valami rokon, esetleg idős személy gondozásért, esetleg bántalmazott nők otthona... ) és az elszántságot megteremteni a lelkében: otthagyom bármi áron. Lehet, hogy utánamegy, megveri, akkor kórház, rendőrség, akkor kiderül az ügy. Ezt hívom elszántságnak. Valamit felvállalni.
köszi a válaszokat! hát az biztos igaz, hogy Anya elég önállótlan, leélt 15 évet egy nála 14 évvel idősebb ember mellett (apukám), így egyedül nem nagyon boldogul.
a másik viszont, hogy tudom h a férje nagyon szereti anyát, már van közös gyerekük is, ezt nemcsak védelmezésképp mondom, tényleg tudom h oda van anyáért és ketten nagyon boldogok, soha nem bántaná őt. engem sem bántott testileg (illetve sokszor láttam rajta h közel áll hozzá, de visszafogta magát), csak olyan lelki sebeket ejtett rajtam, h pl. nem bírok a barátom apukájával 1 percet sem egy légtérben tölteni, mert rettegek h esetleg bántani akar :( pszichológiát tanulok, tudom h mennyire káros hatással volt rám, de a másik oldalról látom anyukámat is, akinek boldog így az élete, végre szerelmes lehet valakibe (még akkor is, ha emiatt eltávolodott tőlem).
KÉt kérésed volt, hogy nem itéljék el Édesanyádat, és hogy válaszoljanka Neked. NOs mindkettőnek nem tudok eleget tenni, mert ha válaszolok, akkor meg kell mondjam, mélységesen elitélem anyádat!!!!
Egy igazi ÉDESANYÁNAK első a gyereke, és megvédi mindenkivel szemben. A Te szülődnek fontosabb volt a férfi, mint Te!!!! Magadra hagyott kamasz korodban,engedte, hogy egy idegen kiszorítsa a vér szerinti gyermekét a családból. Véleményem szerint ez megbocsájthatatlan. Természetesen értem, hogy anyádnak is szüksége volt társra, de ha valakinek már gyereke van, felelősen kell választania, és csak olyan emberrel szabad/na össezkötni az életét, aki a gyerekével EGYÜTT fogadja el. Szerintem nem neked kellene kepeszteni, h ogy bármit helyre hozz, hanem anyádnak kellene szánni bánni a bűneit, és a te megbocsátásodért esedezni.
És hogy mért vagyok ilyen szigorú? Mert én is ANYA vagyok, és soha nem tennék ilyet a gyerekemmel.
Te magad válaszoltad meg, hogy miért alakult ki mindez nálatok, ami nagyon sajnálatos. Anyukád önállótlan, képtelen egyedül élni, akarat gyenge. A férje "imádja", de én ezt nem hívnám másnak, mint birtoklási vágynak, a dominancia demonstrálásának, méghozzá nagyon súlyos, beteges szinten. Az ő családmodelljébe Te, az előző kapcsolatból származó gyerek zavaró tényező vagy, hiszen anyukád figyelme, szeretete megoszlana, ha megpróbálná betölteni egy igazi anya szerepét. Az ilyen típusú férfi nem tűri, hogy a birtokolt személy figyelme, szeretete megosztott legyen. El tudom képzelni, hogy anyukád nem csak veled, de a szüleivel se tarthatta normálisan a kapcsolatot és saját barátai se lehettek. Rémisztő, hogy ilyen ember tanári pályán lehet, de sajnos nem egyedi. Anyukád anyagilag maximálisan támogat, hiszen igen erős lelkiismeret furdalása lehet, próbál kárpótolni.
Az egészsége is megroppant... Vajon miért is?...
Rajtatok nem segít más, csak egy nagyon mély, minden téren őszinte beszélgetés, ami nem lesz könnyű, könnymentes egyikőtök részéről sem, de ha közeledni próbálsz anyukádhoz, csak így van értelme.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!