Nagyon szomorú vagyok. Felvidítanátok valahogyan?
Van egy csodálatos párom egy éve lakunk együtt az ő falujában ami az enyémtől 50km-re van. A baba útban van,mivel veszélyeztettet terhes vagyok így nem dolgozhatok,mindig pihennem feküdnöm kell.
Ebben a faluban nem ismerek senki, nincs senki akihez szólni tudnék,még egy nyomorult macskám sincs. A párom mindig dolgozik, ha épp van egy szabad napja akkor pedig a ház körül tesz-vesz. Van mikor két napig nem is látom,mert éjszaka is dolgozik.
Ha haza akarok menni a szüleimhez meg kicsit barátokhoz beszélgetni akkor mindig magyarázz,hogy minek megyek,nem igaz hogy én nem tudok a seggemen maradni. Én állandóan csavargok,nem hiszi el hogy nekem nincs más dolgom.
Hetente egyszer szoktam haza nézni,de akkor is csak pár órára. Annyira el vagyok keseredve, nagyon magányosnak érzem magam. Teljesen megfogok bolondulni.
Ma is valami falu nap van amiben ő is részt vesz, hetek óta erre készülnek. Reggel megkérdezte,hogy kimegyek-e, mondtam neki, hogy még fel kell öltöznöm meg eszek egy picit. Erre ő már hívta is az egyik barátját, hogy akkor indulnak-e. Mérges vagyok nagyon,mert nem volt képes várni 5 percet még elkészülök. Neki időre kellett menni,de simán belefért volna hogy megvárjon.
Gyűlölöm ezt a helyzetet.
válasza: válasza:Más életstílusban éltek, neki pörögnie kella meló miatt és fel is van pörögve, te meg be vagy kényelmesedve. Nem probléma ez, velem is szokott ilyen lenni, szerintem ne csinálj ebből nagy ügyet, csak maradj a saját ritmusodnál.
Én iylenkor youtube videókat nézek, meg olvasgatok, kutyázok ilyesmi meg van hogy elindulok sétálni és ami az utamba kerül gyümölcsfa azt végiglegelem :P
Nincs oylan, hoyg terhes nők klubbja vagy kismamaklubb? Én a helyedben beiratkoznék, ha másnem iylen gyakorlatokat tanulhatsz ott amik felkészíteneka szülésre, nameg szapulhatod a pasikat a női kollektívával karöltve ;).
válasza: válasza:Én is hasonló helyzetben voltam a terhességem alatt. Az előtt nem sokkal költöztünk falura a férjemmel, minden barátom, az egész család, szóval mindenki a városban maradt. Mikor már dolgozni sem jártam állandóan itthol gubbasztottam, a férjem másik városban dolgozott, volt hogy éjfélre jött haza. Nagyon egyedül éreztem magam, és még netünk sem volt akkor :) A szülés előtti 2 hónapban jóformán csak 1-2 hetente mentem be a városban, mert már nem birtam. De valahogy eltelt az idő, és miután megszületett a baba minden megváltozott. teljesen kitöltötte a mindennapjaimat, és mikor már kijártunk sétálni hoszabb időre megismerkedtem egy csomó anyukával, és most 3 év után elmondhatom, hogy itt vagyok otthon és itt vannak a barátnőim, pedig csak kb 1000 lakosu falú.
Pihenj amennyit csak tudsz és ne akadj ki a férjedre mindenért, én is azt tettem, pedig csak értem, értünk dolgozott olyan sokat. Miután megszületett a lányunk munkahelyet váltott, most itthol van délután 4-re minden nap, és bár sokkal kisebb a fizetése, de sokat van velünk.
Fel a fejjel, és ne törődj az ilyen "bakker"-es válaszolókkal.
válasza:ebben a faluban aztán semmi nincs. Én örülök, hogy ilyen dolgos a párom. De még arra sincs ideje,hogy néha a dokihoz elkísérjen, az is 70 km-re van legutóbb is nagyon meleg volt és rosszul is voltam, szóltam neki telefonon, hogy bemegyek anyumékhoz lefeküdni egy kicsit,de nem tetszett neki és addig magyarázott,hogy csak nem mentem be.
Ha a net előtt ülök akkor az is baja,mert hogy átveszem a sok hülyeséget.
6 hónapja vagyok már szinte bezárva a 4 fal közé.
válasza: válasza:Mi az, h nem enged el, vagyis "nem szívesen"? A szüleidhez! Én úgy ott hagynám, mint a sicc, akkor talán megbecsül utána.
Ez már rég nem a várandósság miatti féltés, hanem szimplán birtoklási vágy tőle. Meg azért tekintettel lehetne arra is, h nyilván társaságra vágysz, hisz muszáj sokat nyugalomban lenned, így kert helyett foglalkozhatna veled egy kicsit.
Nem tudom, nekem ilyen párom lenne, meg ennyire boldogtalan lennék, lépnék valamit. :(
nagyon nagyon szeretem meg ő is engem, de néha mostanában elég sokszor boldogtalan vagyok, kedvem sincs semmihez. Ha a gyermek nem lenne útban akkor akármennyire is szeretem de már biztos elmenekültem volna innen.
Végül is addig nem volt semmi bajom még én is jártam dolgozni, mert a munkatársakkal legalább megtudtam beszélni ezt azt, de így hogy senki nem hallgat meg nagyon rossz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!