Le lehet szoktatni egy férfit arról, hogy "nagy lábon éljen"?

Bocs, de amiről te beszélsz, az nem "nagylábon élés", hanem inkább: nemtörődömség, tapintatlanság.

Remélem, nem férjedurad ( még ) a fent említett úriember...

Részvétem!

Inkább ezt a kérdést tedd fel magadnak,és adj rá választ is:megérné neked egy életen át,vagy addig amíg ki nem készülsz egy ilyen egoista fazonnal idegeskedni?Ahelyett,hogy sietne haza hozzád azt találgatni éppen hol csavarog?Vannak az ilyen embernek értelmes céljai?Mondjuk saját otthon,család...stb?Kell neked ilyen élet egy ennyire figyelmetlen magának való ember oldalán?Szerinted mit várhatnál a jövőben tőle?Megmondom,semmi jót.Menekülj tőle,és keress egy olyan férfit aki megérdemel téged.

Sok szerencsét.

"Nagy lábon élni" együtt is lehet(ne). Meg haverokkal találkozni, akár még kulturáltan borozgatni is - vannak párok, akik szoktak ilyet csinálni. Az a nem normális, hogy ezt túl sokat csinálja, és Téged kizár belőle! Milyen haverjaival megy el, azoknak nincs feleségük? Jobb helyeken ezt úgy szokták, hogy nem zárják ki a nőket... Persze, mit akar, ő éli világát, Te meg otthon moss-főzz-takaríts?! Vagy hogy képzeli?

Meg persze az sem normális, hogy az összes pénzét elveri, ez azt jelenti, hogy felelőtlen alak. Ez nem "nagy lábon él", hanem sz.rik a fejedre!!! Ez egy tipikus részeges, ráadásul hímsoviniszta pasi, a helyedben otthagynám, nem kínlódnék vele egész életemben.

Kezdjed azzal, hogy semmilyen szinten nem szolgálod ki! Ne főzz, ne moss, ne takaríts rá. Ha olyan önálló, hogy napokra eltűnik, csináljon mindent maga! (Bár én mindenképpen a házimunka megosztásának híve vagyok.) Ha nem viselkedik szeretetreméltóan, úgy, hogy felkeltse a vágyaidat - márpedig az, hogy nem törődik Veled, nem éppen vágykeltő - ne is feküdj le vele. Itt nem a virágról van szó, hanem a Te emberi, női méltóságodról.

Ha tudsz, menj el Te is szórakozni a barátnőiddel, tűnj el egy-kát napra - megnézzük, az hogy tetszene neki. De vigyázz, nem mindegy, hogy a kiszolgálás hiányzik neki, vagy Te, mert szeret! nem hiszem, hogy szeret, ha így viselkedik.

Persze nem valószínű, hogy egy ilyen "észheztérítő hadművelettől" megváltozik, de ha nem akarsz rögtön szakítani vele, legalább azt ne tűrd, hogy így maradjanak a dolgok. Csapj az asztalra, és ne hagyd magad elhallgattatni, ne hagyd a problémáidat lekicsinyelni!!!

Csatlakozom az egyik előttem szólóhoz: "nagylábon" együtt is lehet élni. Nálunk nem ritka, hogy a párom testvéréékkel és néhány baráttal összejövünk, kulturáltan iszogatunk, beszélgetünk, bolondozunk. És társaságban is vagyunk, együtt is vagyunk. Senki nem lóg ki. Nálatok is meg kéne próbálni bevezetni, hogy egy közös baráti kört ki kéne alakítani, hogy mindenkinek jó legyen. Sajnos, nem biztos, hogy a párodnak ez az ötlet tetszene, hiszen így kényelmesebb. Amikor éppen otthon van, beszélni kéne vele, hogy neked ez a helyzet sértő, kellemetlen. Vagy változtattok rajta vagy fel is út, le is út. Azért mondom, hogy akkor ennek a kapcsolatnak vége, mert sajnos, ezt így hosszútávon nem lehet bírni. Ha nincs gyermek és az párod nem változik, akkor csak úgy ízelítőnek én is bevezetném, hogy el-el tűnnék a barátnőimmel, elmennék ide-oda. Ha közös kasszán vagytok, akkor hó elején felezzétek el a bevételt, majd ha az urad elszórta az összeset, akkor mondanám, hogy "ez van, az volt a te részed." Vagy megpróbálod leszoktatni ezekről, ami nehéz lesz, hiszen feltehető, hogy nem egy szenvedélybetegség rabja (játék, ital) és ha ennek házi módszerekkel próbálsz véget vetni, a párod nagyon agresszív is lehet. Igazából meg kell próbálni, nyerni és veszteni valód is van, bár ne haragudj, de egy ilyen férfi nem nagy veszteség. (Nem sértegetni szeretném...)

Kitartás és remélem, helyre jön minden!