Helyesen cselekedtem, vagy netán elítélendő dolog?
Három éve kezdtem a főiskolát egy másik városban. Minden nap busszal kellett bemennem, és így alkalmam nyílt megismerni közelebbről az illető sofört.
A sulim első évében lett két éve, hogy a felesége sajnos meghalt és hátramaradt egy kisfiú, akit nagyon megrázott az eset és igen visszahúzódó lett.
De lassan megkedvelt a kicsi drága és én is őt. Mára odáig jutottunk, hogy megért, hogy hagyjam, hogy anyának szólítson amit örömmel fogadtam. (mindketten tudjuk, hogy az igazi édesanyját soha nem pótolhatom, de azért jól kijövünk.)
Az édesapja (30 éves) is lassan feldolgozta a felesége halálát és más szemmel kezdett nézni rám, a tegnap megkérte a kezemet és én ennek kimondhatatlanúl örülök mert nagyon beleszerettem. Főleg, hogy nemcsak a családja fogad el, hanem a kisfiú nagyszülei (a feleség részéről) is örvendenek, hogy a kisunokájuknak jó édesanyja lesz.
Ám az egyedüli dolog ami a boldogságomat árnyékolj, az egy rosszindulatú nő, akinek nincs ínyére, hogy a párom engem vesz el és nem őt. Folyton rosszat mond rólam, főleg a páromnak, aki szerencsére mellettem áll és világossá tette előtte, hogy én leszek a felseége.
Szerintetek jól tettem, hogy elfogadtam a házasságot, és hogy már most családomként szeretem őket?
22/nő
Én megértem a problémád.A nő szerette volna magának a párodat,és most kavar.Sajnos ,igen meg tudja keseríteni az életedet,ha hagyod.
sajnos nálunk volt hasonló(de nem egészen ilyen) szitu,de most nem fejteném ki, hosszú...
Lényeg,hogy próbálj meg NEM törődni vele, vagy pedig, kérd meg a párod,ő állítsa le,ha kavar...
Sok boldogságot!
Tyű... 22 évesen? :D
Persze nem gond a dolog.
A férjednek mond meg, hogy a akadékoskodó hölgyet egyszer vigye el a busszal egy éjféli randira, aztán ássátok el...
Én 22 évesen százszor is meggondolnám a férjhez menést, főleg úgy, hogy a férjjel együtt egy gyerek is hozzám köti az életét.
Az, hogy erről kinek mi a véleménye, annak a történet szempontjából 0 a jelentősége.
A fontos az, hogy te készen állsz-e a családanya szerepére? Én például nem vállalkoztam erre a szerepre anno. Az a fura, hogy még a kor és a foglalkozás is stimmel.:-)) Én is 22 éves voltam, a pasi pedig egy 25 éves vállalati sofőr, aki özvegyen maradt a 8 hónapos kislányával.
De ha neked így kerek a világ, és így érzed boldognak magadat, akkor sok boldogságot!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!