Szerintetek ezzel javulhat valamit a kapcsolatunk anyóssal?
Rögtön az elején elismerem, hülye voltam :)
Anyósommal az elejétől fogva szinte anya-lánya viszonyban voltunk. Így mikor fél életnyi hezitálás után úgy döntöttem nem tűröm tovább anyám terrorját, megkért, költözzek hozzájuk.
Persze én örömmel mondtam igent. Még tanulóként, apám után járó árvajáradékból békésen eléldegéltem, apósom kért havi 3000ret a rezsire (nem fogyasztok sokat).
Fél év alatt kiderült, apósomnál én csak "eltűrt" pozícióban vagyok, mivel anyósom - hogy engedje hogy beköltözzek - azt hazudta neki, hogy anyám kidobott, és be kell fogadniuk.
Én már nem láttam értelmét vitázni, a párom felvetette hogy nem pont így esett a dolog, de apósom ragaszkodik az igazához, és ez persze a hozzáállásán is látszik: semmibe vesz engem, gyakorlatilag a jelenlétében meg se szólalhatnék - én azért nem szeretem ha ezt csinálják velem, így nem vagyunk túl jóban :)
Eleinte még takarítottam, mint a kisangyal. Állandóan mocsok van, így feltételeztem, sokat segítek anyósomnak.
Ez abból állt, hogy én iskola előtt (átlagosan 11től kezdődött első félévben) kitakarítottam az egész lakást, majd mikor anyósék hazaértek, újra összedzsuváztak mindent, mire én hazaértem, ugyanúgy nézett ki minden mint reggel.
Ezt addig játszottuk, amíg el nem csíptem anyósom vendéglátásán egy fél mondatot, miszerint ő főz mos takarít egész nap, mi meg a párommal nem csinálunk semmit.
Itt úgy döntöttem, ráhagyom, csinálja csak nyugodtan :)
Innentől úgy 2hetente tartottam egy alap takarítást, hogy azért mégiscsak kinézzen valahogy a dolog, plusz a suli is komolyodott, nem volt annyi szabadidőm.
Közben egyre több pénzt költöttem rájuk, volt, hogy az összes bevételem rájuk ment.
Egy alkalommal átvállaltam a nagybevásárlást, emellett adtam apósomnak 5000ret benzinre. Így értelemszerűen nem perkáltam ki a 3000ret - mert ugye fizettem helyette 15öt - 2 nap múlva közölte párommal, hogy mit képzelek én magamról SOSE fizetem a pénzt.
Itt a párom sokallt be, megmondta hogy nem fizetünk többet lakbért, kaptak már tőlem 3x annyit mint ami a tervben szerepelt.
Mostanában kezd anyósom is terhessé válni számomra. Meguntam hogy mindekit csak kibeszél, kevesebb lett a beszélgetés, így most engem beszél ki másoknak, plusz a páromnak panaszkodik, hogy ellenséges vagyok.
Megtanultam főzni, jobban megy mint neki, így ezért is irigykedik.
Anyámhoz nem mehetek vissza - nem is alacsonyodom odáig hogy kaparásszam a küszöböt :)
Albérletre iskola mellett egyelőre nem telik.
Felvettem 200k diákhitelt, vettem bútorokat, és párommal felújítjuk, berendezzük háznak a kis gyümölcstárolót, amit anyjáék amúgy is neki szántak "ház" néven.
Így nagyjából elszakadunk, fizetjük a rezsi ránk eső részét.
Szándékosan heti egyszer szeretnék anyóssal találkozni, a többi nap inkább kerülném.
Így vajon rendeződik kissé a kapcsolatunk? tudom, jobb lenne minél messzebb, rajta vagyunk az ügyön, hiszen én sem szeretnék senkinek a terhére lenni... de párom munkanélküli pályakezdő, én meg csak a diákmunkából, és árvajáradékból gazdálkodom.
válasza:"Mostanában kezd anyósom is terhessé válni számomra."
Hát, ez király.Te laksz ott, és neked válnak a terhedre...
Szerinted, te nem vagy teher a számukra?Dehogynem.
Anya-lánya viszonyban nincsen ilyen, hogy minden retkesnek elhordjuk azt, aki befogadott, meg még hazudott is azért, hogy ott lehess.Szégyelld magad.
válasza:Valóban az anyósod vagy csak az "anyósod" mert a férj szót egyszer sem láttam leírva. Más a valódi menyedet befogadni és más egy lányt befogadni akit a fiúk tologat, már elnézést.
Illetve, mivel az ő házukban élsz az ő szabályaikat kell követnetek és ha nem tetszik sajnos nektek kell elmennetek, mert ott ők vannak otthon. Én próbálnám meghúzni magam, alkalmazkodni, főleg mivel nincs hova menned.
válasza:Örülök mikor megértik a helyzetem :)
Az, hogy anyósom hívott ide, azt jelenti, hogy hetekig könyörgött nekem, hogy lakjam itt, mert olyan vagyok mint a lánya.
Nem is változtam semmit, kidolgoztam a belem hogy segítsek nekik, inkább nem ettem, csak tudjak pénzügyileg is segíteni nekik.
Az ócsárolás? Ő kezdte. Feltételezem az "igazi lánya" kavart be, ő ugyanis eléggé féltékenynek tűnt - hozzáteszem, nem lakik otthon, évente ha egyszer hazanéz.
Itt engem használtak ki, és nem is akarnak se kidobni, se semmi ilyesmit, amúgy meg vannak elégedve velem.
Én lépek tovább a saját költségemen, ráadásul már most 50k-t költöttem arra a házra, amit hátrahagyunk nekik majd a párommal.
Egyébként jegyben járunk.
Sajnos az a baj, hogy idegileg kivagyok.
Én sem így akartam az egészet, és nem is akartam senkinek a terhére lenni - mikor idejöttem, úgy volt hogy nem is leszek.
Természetesen ha tudtam volna hogy ez lesz a vége, nem költözöm ide - főleg hogy anyámnál jó módban éltünk, itt meg kútvíz van, aztán áramszünetkor se víz, se semmi.
Én úgy képzeltem, hogy lemondok mindenfajta luxusról, cserébe szeretet kapok végre. Erre persze hogy kitört az anyós-meny rivalizálás, az idegállapotom miatt pedig gyakran már a párommal is veszekszem, mikor nem kéne.
Ezért várom a kiköltözéstől, hogy jobbá forduljon a helyzet.
válasza:Hiába ironizálsz, nem lehet megérteni a helyzetedet.
"Anyámhoz nem mehetek vissza - nem is alacsonyodom odáig hogy kaparásszam a küszöböt :)
Albérletre iskola mellett egyelőre nem telik."
Akkor most mi is van?Ja, még ők köszönjék meg, hogy ott vagy.
Anyámhoz nem mehetek, mivel nem fogadna vissza.
Így is egymás haját téptük eddig.
Ezzel anyósom is tisztában volt, és esküdözött nekem, hogy jó helyem lesz, és hogy mindenki szeretni fog.
Hát, amilyen kapcsolatban vagyok most anyósommal, inkább lennék anyám mellett :)
Albérletre pedig nincs pénz. Így is 20k-ból kell megoldanom a kaját kettőnkre, mert nem akarok anyóstól kunyerálni ha már arrébb költöztünk pár méterrel.
Egyébként a kérdés az volt, hogy az 5méternyi távolság, és nyugalom mennyire hathat kettőnk kapcsolatára, nem az, hogy milyen szemét vagyok.
Mint írtam, nem ezt vártam ettől az egésztől.
Különben is, ha a párom hajlandó lenne elmenni normális munkára ahelyett hogy várná a jó melót, mindjárt egyszerűbb lenne a különköltözés. Tehát nem rajtam múlik.
válasza:Mindenki hibás csak te nem. Biztos a párod anyja úgy gondolta (elnézést a gonosz feltételezésért), hogy te tele vagy pénzzel. És nem gondolták, gondolják, hogy alig tudsz valamiből megélni. Nem ismerem a történetedet az édesanyáddal, de nekem se csodás vele a viszonyom, folyton piszkál és cseszeget valamiért, de soha se szakítanám meg vele a kapcsolatom, mert az édesanyám, és mikor kicsit magába száll és nem piszkál akkor igenis remek a kapcsolatunk. Szerintem hiba volt felégetni magad mögött mindent, és ez pont most okoz neked problémát, hisz "apósod" házon kívül akar látni mivel a megtűrt embertől szabadulni szoktak, az anyósod pedig esetleg másképp gondolta az együtt élést és neki sem tetszik már annyira a helyzet. Továbbá a pároddal történő vitákat biztos a fiú is elmeséli a szüleinek, ami miatt még kevésbé szeretnek a házukban látni téged.
Ha nincs pénzed elköltözni akkor tűrni kell. Ez van. Nem tehetsz semmi mást, csak ezt.
válasza:Én megértelek hidd el, anyukám pontosan ugyanilyen mint te. Amiket irtál, ezek a ráhagyások stb...dettó....:D
Na jólvan ez az éndolgom. :)
Szerintem egyszer szembesítsd apósod azzal hogy anyósod akarta hogy odaköltözz, anyósod pedig azzal hogy ő akarta hogy odamenj, és próbálsz elmenni, és nem a terhükre lenni de nemtudsz, mert ezekszerint nekik minden teher, még az is ha segíteni próbálsz.
Bocsi, tudom ez nem segít sokat, de próbáltam valamit kiötleni :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!