Aggódom a nővéremért, a párja az orránál fogva vezeti. Mit tegyek?

Persze hogy szoljal a testverednek, hiszen szereted ot, csak jot akarsz neki. Ne haragudj, de nem lat a testvered, nem latja mit csinalnak vele? Miert van neki erre szuksege? Eleg buta a testvered, mar bocs. Ilyet normalis ember nem visel el. Meghogy az az orult nem dolgozik, egesz nap log, jatekgepezik, a testvered eltartja, es ezert meg pofon is jar? Ez meg viccnek is rossz, ahogy elolvastam meg a gyomrom forog az ilyen undorito ferfiaktol.

Azonnal szoljal a testverednek, nyisd fel a szemet, es segits neki masik alberletet keresni, hagyja ot ezt a semmmirekello alakot, es eljen normalis eletet. Meg egy kisbaba hizanyzik, ilyenkor beszokott az is csuszni, es megtobb a szenvedes. Segits a tesodnak, azonnal teritsd eszhez!!!!!!!

Én voltam az a válaszadó, aki mielőbbi cselekvésre biztatta a Kérdezőt.

Én is dolgoztam lelkisegély telefonnál, de eljöttem, mert, noha sokat tanultam is, szakmailag nem mindenben értettem egyet a vezetőkkel.

Én is mondtam neki, hogy ajánljon a nővérének biztos hátteret. De ha csak hümmög és bólogat, mindent ráhagy, mert "felnőtt ember, bla bla bla, ó persze, hadd veresse magát, az ő dolga" és magában tartja, amit gondol, azzal nem biztos, hogy javul a helyzet, sőt! És még a Kérdező is tönkremegy, hogy ezt végig kell néznie!

Én nem hiszek az olyan kapcsolatokban, ahol "minennapos a verekedés és imádják egymást" Ha jól veszem ki, itt még csak nem is verekedés van, hanem verés - csak egyik veri a másikat.

Ha felnyitod a nővéred szemét, lehet, hogy haragudni fog Rád egy darabig, de ha van egy kis esze, rájön, ki akar neki jót, és ki rosszat.

Szia, újra én. Pont ezt magyarázom, hogy mivel csak te vagy neki, mi az, amit semmiképp ne csinálj. 21 évesen én is pont úgy reagáltam volna mint te, de azóta megtanultam pár dolgot. A támadás védekezést szül. Erőszakoskodással csak eltaszítod magadtól. Ha akarod, letesztelheted a srácot, hogy tényleg annyira gáz-e. Mondd meg a barátodnak, hogy haverkodjon össze vele, és kérdezgesse a dolgokról, tudja meg, mi a srácnak a tervei nővéreddel, mi mozgatja, mit gondol a kapcsolatukról. Menjetek el négyesben több helyre, hogy fel tudd mérni reálisan a helyzetet. Amíg csak az érem egyik oldalát látod, nincs reális rálátásod a problémára, ismerned kell a srác álláspontját is. Akkor a nővéred látja, hogy mellette állsz, és ha baj lesz, akkor is hozzád fog fordulni.

Egyébként szerintem az a gond, hogy a nővéred társfüggő. Ez komoly betegség, nem "vakság", meg "lükeség", ahogy írod. Azoknak, akik fiatalon elvesztették a szüleiket, sokkal nagyobb esélyük van rá (mindenáron tartozni akarnak valakihez, főleg így, hogy barátai sincsenek). Nagyon nehéz kigyógyulni belőle, és ami a legfontosabb, nem tehet róla. Ne hibáztasd érte semmiképp, mert azzal csak bűntudatot ébresztesz benne, és elmélyíted a betegségét. Szerintem olvass utána ennek a betegségnek, és azt is, hogy ilyen esetben a hozzátartozók mit tehetnek. Mutass neki róla egy cikket, vagy egy prospektust, lehet, hogy nem is tud róla, hogy van ilyen, és lehet, hogy magára ismer. Vagy alkalmazz indirekt bizonyítást. Mondd neki, hogy aggódsz, hogy te társfüggő vagy, ő mit gondol erről. Aztán ha egyedül lesz, tutira el fog gondolkodni, hogy hátha ő is az.

Tesód most nagyon érzékeny, nemcsak azért, mert valószínűleg társfüggő, hanem azért is, mert valószínűleg szégyenérzet is lehet benne. Elvégre ő az idősebb, tudja, hogy neki kéne téged pesztrálnia, neked tanácsokat adnia, nem fordítva. Ne ítélkezz, és ne támadj, ne fikázd a srácot, légy tekintettel a nővéred érzékenységére. A te szereped a HÁTTÉR biztosítása, bár tudom, hogy 21 évesen ezt nehéz elfogadni. A cikket csak azért küldtem, mert szerintem tök normálisan leírja, hogy nem áll jogunkban egy másik ember életébe beleavatkozni, még akkor sem, ha a családtagunk, és szeretjük őt.