Volt már veletek olyan, hogy egy ideig a párotok/férjetek tartott el? Hogy viseltétek?

Figyelj, egy jól működő kapcsolatban ennek nem lenne szabad problémát jelentenie. Legalábbis ilyen rövid távon. Ülj le a pároddal megbeszélni - bár szerintem ezen már túl vagytok - hogy most ez átmenetileg még 3 hétig így lesz, utána meg keresel munkát.

Ha hosszú távon jót akar neked: nem fog ezen problémázni. Mi az a három hét ahhoz képest, hogy ha most bebukod a vizsgákat, az egyetem csak húzódik majd, és annál később tudsz valóban elhelyezkedni a szakmádban...?

Szóval ne aggódj, ez még nem az, hogy "eltartatod magad" meg a "pasid pénzére pályázol", hanem egyszerűen két ember, akik szeretik és segítik egymást... NYUGI! :)

mark86

fordított helyzetben a párodnak ezt kellene érezni?

amikor az első vállalkozásom becsődölt,a feleségem pénzéből éltünk. tudtuk hogy ez átmeneti állapot,hamar megoldottam és soha nem került szóba.

tegyél meg mindent amit lehet és ne érezd rosszul magad.

emberek vagyunk,mindenkivel megesik..

Én elvégeztem a fősulit és azóta semmi melót nem találok(tehát lassan egy éve).

A barátommal nem laktunk együtt, de sokszor voltam nála. Persze nálunk is besegítettek a szülők, anyu mindig küldött kaját, arra szinte nem is kellett költeni.

Mondhatni nagyon rosszul viseltem a dolgot. Olyan...kiszolgáltatottnak éreztem magam. Nem tartott el, de sok mindent megvett nekem, olyanokat is, amikre nem volt szükségem és nem is kértem.

Aztán egy nap beállított azzal, hogy ez neki így nem jó, és szakítsunk(közbe már más nő is volt a képben-ezt utólag tudtam meg)

Régen nagyon büszke volt rám a fősuli miatt, de ahogy rossz helyzetbe kerültem, már nem voltam érdekes a számára. Ez igen megalázó volt a számomra.

Szorítok neked, hogy sikerüljön valamit találnod, és beszélgessetek erről sokat! Mondd meg neki, hogy nem tőled függ a dolog, és te mindent megteszel. Ha szeret, ki fog melletted tartani.

Már vagy két éve ebben a helyzetben vagyok. Elég nehéz, mert már nem tartozom a tini korosztályba (30-on felül vagyok), ráadásul nincs diplomám. Pénzügyi, számítástechnikai végzettségem van és valamennyit beszélek angolul. Ennyi. :( De még polcot pakolni sem vesznek fel a Tesco-ba. :( Az a legrosszabb, hogy a sorozatos próbálkozások és a visszautasítások miatt már annyira a béka s..gge alá került az önbizalmam, hogy már csak arra tudok gondolni, hogy biztos nagyon hülye lehetek, ha ennyire nem kellek sehova. :(

Ráadásul a párom fizetése sem túl sok, alig fedezi a rezsit és a lakáshitelt és még élni is kellene valamiből. Egyszóval nem jó ez így. :(

Na, most jól kipanaszkodtam magam itt. Bocs. :)